Többen Athén felelősségét pedzegetik a migrációs csúcson
Megkezdődött vasárnap délután Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében az a csúcstalálkozó, amelyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezett a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek részvételével. Érkezésekor több kormányfő a görög határ hatékonyabb ellenőrzésének szükségességét hangsúlyozta.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is tudatta, hogy az Európai Tanács ülésein többször javasolta, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor az EU-nak közösen kellene ezt megtennie, de mint mondta: "senki nem hallgatott ránk". A kormányfő közölte, hogy a válság elsőszámú oka az, hogy az Európai Unió és a schengeni övezet egyes országai nem képesek vagy nem készek állni a szavukat.
A legdrámaibban a jelenleg legnagyobb nyomás alá került Szlovénia miniszterelnöke fogalmazott, aki közölte, hogy ha az érintett országok nem tesznek meg mindent, hogy átfogó megoldást találjanak, akkor ez a vég kezdete Európa és az Európai Unió számára. "Ha nem tudunk konkrét lépéseket hozni a következő napokban és hetekben, akkor Európa és az Európai Unió elkezd széthullani" - hangoztatta Miro Cerar, érzékeltetve, hogy országa a legkisebb uniós tagállam az útvonalon és az egy nap alatt érkező 13 ezer migráns arányaiban olyan, mintha Németországba egyetlen nap leforgása alatt félmillióan érkeznének.
"Ez abszolúte elviselhetetlen. Ezt nem fogjuk hetekig bírni, ha nem kapunk segítséget" - húzta alá a szlovén miniszterelnök, tudatva egyúttal: meg kell védeni a határokat az ellenőrizetlen beáramlástól. Kitért arra, hogy meg kell erősíteni a török-görög határ védelmét, s Athénnak minden uniós segítséget meg kell adni ehhez. Egyetlen országot, így Görögországot sem lehet magára hagyni - mondta.
Zoran Milanovic horvát kormányfő elmondta: országa boldogan aláírná azt, hogy az uniós tagállamok hagyjanak fel azzal, hogy a szomszédos országok határára szállítják a migránsokat. Mint mondta: Horvátország a negyedik szem a láncban, és nem lenne ilyen helyzetben, ha más országok nem segítenék a migránsok továbbhaladását.
Macedóniát Gjorge Ivanov államfő képviseli a megbeszélésen, aki szintén nagyobb együttműködést vár Athéntól. Mint mondta, van, hogy tízezrével érkeznek migránsok, Athén és Szkopje között viszont eddig vagy semmilyen vagy nagyon alacsony szintű párbeszéd folyt. Ivanov elmondta: bízik abban, hogy Görögország több információt oszt majd meg Szkopjéval. Ivanov szerint a migrációs válság nem csak az EU, hanem az egész kontinens számára kihívás. "Benjamin Franklint szeretném idézni: vagy összetartunk, vagy külön-külön fogunk lógni" - szögezte le Ivanov.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök viszont Törökországot hiányolta a tanácskozásról. Mint mondta: a migrációs korridor országai ülnek le tárgyalni, de ha a korridor bejárataként szolgáló állammal nem sikerül megállapodni, akkor nagyon nehéz lesz megoldást találni. Egyben bírált egyes EU-tagállamokat, amelyek szerinte csak azt nézik, hogy miként akadályozzák meg a migránsok bejutását, s nem azt, hogy miként kezeljék közösen a válságot.
Angela Merkel német kancellár szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy Kelet- és Közép-Európa vezetői nem fogják tudni megoldani a migrációs válságot, ahhoz Törökországgal is további tárgyalásokra van szükség.
MTI
