Újra a nyers erőszak uralkodik – A baloldali ellenzék így ünnepli ’56-ot

Kunhalmi Ágnes szerint Magyarországon ismét félelemkeltéssel és nyers erőszakkal gyakorolják a hatalmat; az Együtt szerint a feudális elnyomásba és keletre siető miniszterelnök lábbal tiporja a szabadságot; Gyurcsány több pénzt és jobb életet követel azoknak, akiknek nem jött be a rendszerváltás. Az ellenzék nyilatkozatai október 23-a kapcsán.

MSZP - Magyarországon újra megtévesztéssel, félelemkeltéssel és nyers erőszakkal gyakorolják a hatalmat

Az ellenzéki párt közleményében úgy fogalmaz, ötvenkilenc évvel ezelőtt szabadságot és békét akaró magyarok sokasága ment az utcára jövőjéért és életéért. Hitték, hogy hiába jön velük szembe a magyar állam elnyomó hatalma és a nyers szovjet erő, a szabadságvágyat nem pusztíthatják el. Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke által jegyzett közleményben emlékeztettek, huszonhat évvel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot és fogadták el Magyarország demokratikus alkotmányát, amely dokumentum ma már nincs érvényben. A kormánypárt vezetői új alaptörvényt "erőltettek" az országra - írták.

Az MSZP véleménye szerint Magyarországon ma újra olyan emberek gyakorolják a hatalmat, akik a megtévesztés, félelemkeltés és nyers erő együttes erejével akarják kontrollálni a magyar népet. „Nagy Imre mártírhalála az ország önrendelkezéséről, az emberek szabadságáról szól. Ezért nem tud a kormány méltóképp megemlékezni róla" - írták. A közlemény bírálta a közmédiát is. A megtorlás és megszállás évei alatt magyarok százezrei menekültek el, új hazájukban esélyt kapva az újrakezdésre. „Európa, Amerika és Ausztrália befogadta a magyar menekülteket - ez is része 1956 szellemiségének. Ezért sem tud mit kezdeni a mai kormány 1956 örökségével" - írják.

Az MSZP úgy véli, hogy Magyarország mai vezetői kiszolgáltatják Magyarországot, évtizedekre eladósítják az országot egy átláthatatlan orosz hitelszerződéssel és egy felesleges atomerőmű-építés tervével, amivel a kormány felélte a korábban maga által kialakított '56-os eszme utolsó erkölcsi alapjait is. Az ellenzéki párt szerint tévednek, akik azt hiszik, tartósan elnyomhatnak minket, mert ma már nem olyan világot élünk, amelyben néhány korrupt politikus bezárhat egy országot, mert Magyarország szabadságvágya erősebb, mint bármelyik kormány valaha is lesz.

Együtt – A feudalista miniszterelnök lábbal tiporja a szabadságot

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint nem lehet elfeledni, hogy az elmúlt évtizedek kisajátítási törekvéseivel ellentétben 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié - mondta a fővárosi Vértanúk terén tartott pénteki ünnepi megemlékezésen az ellenzéki párt elnöke. Szigetvári Viktor úgy fogalmazott, az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti ünnepén az Együtt politikai közössége '56 hőseire, a közelmúltban elhunyt Göncz Árpád volt köztársasági elnökre és a magyar szabadságra emlékezik. Utóbbira azért csak emlékezik, mert ma, 2015-ben a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon - tette hozzá.

A történelmi tények kutatását - mondta Szigetvári Viktor - szeretnék meghagyni a szakembereknek, a levéltárak és az interjúk ismerőinek, mert jobb, ha a politika abba nem ártja bele magát. Az önző kisajátítás helyett pedig a középutat ajánlják mindenkinek, ugyanis 1956 forradalma és szabadságharca akkor mindenkié, ha nem vitatják el egymás jogát arra, hogy ki-ki a sajátjának is tekintse - közölte. Ezt követően Szigetvári Viktor megemlékezett a közelmúltban elhunyt Göncz Árpád köztársasági elnökről, hangsúlyozva, azt remélik, senki nem sajátítja ki az emlékét, „mert ahogyan 1956 mindenkié, úgy Göncz Árpád is mindenkié".

Azzal folytatta, hogy kénytelen megemlékezni a magyar szabadságról is, ugyanis ha valaki 1990. október 23-án, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának napján született, és épp 25 éves, akkor egy a mainál szabadabb hazába született. Szavai szerint ma a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon, "tiporja azt" a „keletre és a feudális elnyomásba siető miniszterelnök", az alkotmányosságot őrizni hivatott Alkotmánybíróság, a „korrupt érdekből megfelelni akaró és gyáva multinacionális vállalat", a rendszerbe betagozódó szakfelügyelő vagy jómódú polgár, és tiporja az, aki épp most "ellopja a magyar földet".

Az Együtt józan középúton járó pártjának tagjai és szimpatizánsai október 23-án büszkén emlékeznek a harmadik Magyar Köztársaság alapítóira, tisztelik Sólyom László, Tölgyessy Péter és Kis János örökségét - mondta a pártelnök. Gondoljunk bár részben mást a világról, de tisztelettel emlékezünk szabad köztársaságunk alapítóiként néhai Antall József miniszterelnökre és az idén elhunyt Szabad György házelnökre - jelentette ki. Emellett a köztársaság egyik alapítójaként, a szabadság új kultúrájának egyik meghonosítójaként emlékeznek ma és majd november 6-án, a temetése napján Göncz Árpádra - tette hozzá Szigetvári Viktor.

Az Együtt azért küzd, hogy a mérsékelt közép hangja is megjelenjen újra a populizmusoktól hangos magyar közéletben - hangoztatta. Hozzátette, aki kisajátít, kitagad, lenéz, diktál, megoszt és a másik létezésének jogát, értelmét elvitatja, szabadságát szűkíti, valójában méltatlanná válik 1956, Göncz Árpád és a magyar szabadság képviseletére. A párt elnöksége és szimpatizánsai egy-egy szál virágot helyeztek el Nagy Imre szobránál.

DK – Több pénzt, jobb életet!

A volt miniszterelnök a fővárosi 1956-os emlékmű előtt tett pénteki ünnepi sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarország szabad és független, ebben az értelemben 1956 eszményei életre keltek, azonban mindazok, akik akkor utcára mentek, ennél többet is igényeltek: jobb életet. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, ha a történelem nagyszerűsége nem találkozik a hétköznapok nagyszerűségével, akkor előbb-utóbb drámai konfliktusok alakulnak ki. „Ilyen konfliktusok küszöbén állunk most már évek óta, ebből húz hasznot jó néhány, azt gondolom, hogy tisztességtelen és a végén a hazát romboló politikai irányzat és politikus" - fejtette ki álláspontját Gyurcsány Ferenc.

Szerinte akik békét, demokráciát és függetlenséget akarnak, azoknak meg kell próbálniuk jobb életet teremteni sok millió embernek, „mert nem elvont fogalmak alakítják az emberek életét, hanem a hétköznapjaik". Az ellenzéki politikus történelmi groteszknek nevezte, hogy 25 évvel a rendszerváltozás után a magyarok jelentős része szerint jobb volt az életük korábban, mert "szabadság és jólét nem járt kéz a kézben".

Gyurcsány Ferenc ezért pártja nevében azoknak ígért új politikát, akik reménytelenségben élnek és a rendszerváltozás után joggal elhagyatottnak érzik magukat. A sokak Magyarországát kell megteremteni a keveseké helyett, az „elfeledett kétharmad világát kell felépíteni", hogy azt érezzék, nem csak keveseknek "jött be" a rendszerváltozás - tette hozzá.

A DK vezetője megemlékezett a közelmúltban elhunyt Göncz Árpád volt államfőről is, akivel kapcsolatban felidézte, hogy beiktatási beszédében azt mondta, azoknak is a köztársasági elnöke kíván lenni, akiknek a hangja korábban nem hallatszott el a hatalmon lévőkhöz. Gyurcsány Ferenc nyilatkozatát követően pártja több vezetőjével közösen koszorút helyezett el a Városliget melletti 1956-os emlékmű előtt.

Forrás: MTI