Pesti Srácok

Az MSZP a Btk.-t is szigorítaná a terrorcselekmények miatt

Az MSZP a Btk.-t is szigorítaná a terrorcselekmények miatt

Az MSZP a büntető törvénykönyv módosításával a terrorizmus népszerűsítését, a terrorista csoportba toborzást és a terrorista csoportban való részvételt is büntetné - közölte az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatján. Harangozó Tamás elmondta, törvényjavaslatuk azt is lehetővé tenné, hogy azt a Magyarországon átutazó külföldit, aki nem az ország területén követett el terrorcselekményt, elítélhessék és börtönbe zárhassák.

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy a Btk. általában az előkészületi, vagy már a megtörtént bűncselekményeket bünteti, de a terrorizmus pontosan az a terület, ahol az első lépésnél is ott kell lennie az államnak.

Harangozó Tamás a terrorizmus népszerűsítésével kapcsolatos új tényállásról azt mondta, jelenleg nincsenek semmilyen eszközzel felruházva a hatóságok a beavatkozáshoz. A tiltott toborzás ugyan szerepel a büntetőjogi kódexben - folytatta - , de az kizárólag a külföldi, nem szövetséges hadseregekben történő részvételt tiltja, nehezen vonatkoztatható az Iszlám Államra. A terrorista csoportban történő részvétel büntetése azért lenne fontos, mert a hatályos szabályozás csak azt bünteti, ha valakik egy konkrét cselekményre állnak össze.

PestiSracok facebook image

A szocialista politikus szerint a párizsi terrortámadások után Európának rá kellett döbbennie, mennyire felkészületlenül érték a támadások. A terrorizmus jelentette minden korábbi fenyegetésre azonnali választ kell adni. Harangozó Tamás jelezte, hogy javaslataiknak nincs köze a pártpolitikához, és bíznak benne, hogy azt a kormánypártok támogatják.

Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke úgy fogalmazott, a tettek ideje jött el Európába, azonnali cselekvésre van szükség a biztonságos Európa érdekében. Elmondta, ötpontos javaslatcsomagot dolgoztak ki, amelyben a Btk.-módosítás mellett javasolnak egy "sok milliárdos" átcsoportosítást a magyar terrorelhárítással foglalkozó szerveknek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a rendőrségnek. A többletforrásra a terrorellenes feladatok megnövekedése miatt van szükség - magyarázta. Kérdésre elmondta, hogy néhány látványos propagandaakciótól, illetve a kormányzati kommunikációtól elvonhatók a források.

A bizottsági elnök javasolta a Frontex, az Europol megerősítését, valamint szorgalmazta a nemzeti hadseregek mellett egy egységes európai haderő, valamint titkosszolgálat felállítását. Mindezek gyengesége, hiánya odavezetett, hogy "ámokfutók, dzsihadisták dúlják Európát, rettegésben tartják nemcsak Párizst, hanem az egész szabad világot" - hangoztatta. Molnár Zsolt szükségesnek nevezte, hogy az uniós tagállamok széleskörű és mély együttműködést folytassanak az Egyesült Államokkal, Törökországgal, Izraellel és Oroszországgal.

A szocialista politikus szerint a magyar és az egész európai jogrendszert át kell tekinteni, nemcsak a büntető törvénykönyvet, hanem a büntetőeljárást, a nemzetközi kiadatást, a jogsegély intézményét, a nemzetközi büntető bíróságra vonatkozó szabályokat, valamint a személyi szabadságjogok arányos korlátozásának rendszerét.

A terroristák lépéselőnybe kerültek ebben a jogrendszerben, amely egy más világban született, az idő pedig átlépett felette, a terrorszervezetek radikalizálódtak, új eszközöket vetettek be. Át kell tekinteni, milyen arányos, korrekt és célszerű megoldások kellenek, hogy lehetőség szerint a terrorcselekményeket ne felderíteni kelljen, hanem meglehessen előzni.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.