Három év múlva elévül a Fidesz-székház elleni robbantássorozat
A Fidesz Lendvay utcai székháza előtt 1998. június 15-én elkövetett támadás kapcsán még mindig folyik az adatgyűjtés, 2018-ban elévül az ügy, így addig meg kell történnie a vádemelésnek.
A Magyar Nemzet úgy értesült az ORFK Kommunikációs Szolgálatától, hogy jelenleg nem folyik ugyan nyomozás az 1998. június 15-i támadással kapcsolatban, de a hatóságok és a titkosszolgálatok továbbra is gyűjtik és elemzik az üggyel kapcsolatos információkat.
Mint ismert, 1998. március 16-án robbanás történt Torgyán Józsefnek, az FKGP elnökének rózsadombi társasházi lakásánál. Gépkocsik rongálódtak meg. 1998. május 1-jén Szájer József akkori Fidesz-alelnök Futórózsa utcai lakásának ajtaja előtt robbant pokolgép. 1998. június 15-én pedig a Fidesz Lendvay utcai székházánál lerobbantották Áder János irodájának erkélyét. Mindegyik merényletnél csehszlovák gyártmányú, Danubit nevű, plasztik ipari robbanóanyagot használtak. Csakúgy, mint az Aranykéz utcában 1998. július 2-án, amikor az éjszakai élet egyik meghatározó résztvevőjét, Boros „Óriás” Tamást felrobbantották. Ez utóbbi ügyben jelenleg is folyik a büntetőper, Jozef Rohácot vádolják a merénylet elkövetésével, felbujtóként Portik Tamás áll a bíróság előtt. A Fidesz Lendvay utcai székháza előtt 1998. június 15-én a tettes egy utcai telefonfülkéből előbb felhívta az intézmény telefonközpontját, és megkérdezte, hogy „Áder úr bent van-e?”, majd a nemleges válasz után robbantott. A telefonfülkét lefoglalták, az abból nyert DNS-minták pedig rendelkezésre állnak. Az ügyet jól ismerő forrás a lapnak arról is beszámolt, hogy akár új tanuk is megszólalhatnak a 17 évvel ezelőtti ügyben.
A lap úgy tudja, hogy a bűncselekmény mögött politikai indíték állhat, szakértők szerint pedig külföldi megrendelők mozgathatták a szálakat, a cél pedig a Magyar Köztársaság euroatlanti integrációjának megakasztása volt. Az sem kizárt, hogy van kapcsolat az Aranykéz utcai maffialeszámolásokkal.
A kilencvenes évek közepén is történt egy támadássorozat, ahol Budapest mellett Szabadkán egy templom előtt is robbantottak. A Magyar Nemzet forrására hivatkozva azt írja, mindhárom fővárosi, illetve a szabadkai robbantást is a Jugoszláv Néphadseregben rendszeresített tapadó harckocsiaknával követték el. Az okok ismeretlenek de a merényletsorozat az éppen zajló délszláv háborúval, illetve az abban vállalt szerepünkkel, az esetleges fegyverszállítás megakadályozásával függhet össze.
