Kerüljön méltó helyre a szívekben ’56 emlékezete – emlékbizottság alakult az évfordulóra
Méltó módon kell megemlékezni jövőre az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról, és a hősök előtti tisztelgés mellett lehetséges a szükséges viták lefolytatása is, hogy minél hitelesebb, tényszerűbb legyen a megemlékezés - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Budapesten.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából létrehozott emlékbizottság alakuló ülésén, a Terror Háza Múzeumban a tárcavezető, aki egyúttal a testület elnöke is, kiemelte, a hősökre együtt lehetünk büszkék, közösen kell tiszteletet adnunk nekik, és ha a múltunkban erősödik a nemzeti közmegegyezés ezzel kapcsolatban, akkor a jövőben is közeledhetnek az álláspontok néhány fontos kérdésben.
Balog Zoltán emlékeztetett, 2016-ot az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévévé nyilvánította a kormány, és hogy méltó módon emlékezzenek meg az évfordulóról, létrehozták az emlékbizottságot. A testületben „reprezentatív kört hoztak össze", amely a nemzet egységét is kifejezi - vélekedett. A bizottság tagjai olyan intézményeket képviselnek, amelyeknek mondanivalójuk van az évforduló kapcsán, vagy olyan szakemberek, akik kutatták ezt az eseménysort.
A miniszter szerint az évforduló nagy lehetőség, hogy összefogjanak és méltó helyére tegyék a szívekben és a nemzet emlékezetében 1956-ot. Akkoriban sokan semmilyen áldozattól nem riadtak vissza, „megmentették a becsületében a nemzetet", így tiszteletet érdemelnek, sosem lehet elfelejteni őket - mondta. 1956 megmutatta, hogy a diktatúrának nincs gyökere Magyarországon, hogy az összefogásban milyen erő rejlik, és ha nem is volt sikeres a szabadságharc, „a mi szabadságunk ebben az eseményben gyökerezik". A miniszter arra is kitért, hogy azt „a méltatlan helyzetet", amelyet a 2006-os emlékév meggyalázása jelentett, helyre kell állítani, le kell mosni az akkor esett gyalázatot.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az emlékév kormánybiztosa hangsúlyozta, 1956 példája jelentős a nemzeti közösségnek. A feladat most az, hogy miként tudják az évfordulót közös nemzeti ünneppé tenni, 1956-ot közel vinni az emberekhez, továbbá a fiataloknak elmondani, mit jelentett akkoriban az az önfeláldozás, hősiesség és bátorság, amellyel a nemzet szembefordult a hatalmas túlerővel, és megmutatta az egész világnak, hogy nincsenek kis nemezetek, valamint azt, hogy a fennmaradásáért a magyar nemzet mindig kész harcolni. Ez szép feladat, egyúttal nagy felelősség - mondta, hozzátéve, különösen a fiatalokhoz szeretnének szólni, ők az egyik fő célcsoport.
Az emlékbizottságot létrehozó kormányhatározat szerint a kabinet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról való méltó megemlékezés érdekében javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző szervként a 2015. október 23-ától 2017. június 16-ig terjedő időszakra hozta létre a testületet. A bizottság egyebek mellett javaslatot tesz a kormánynak az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések, rendezvények, ismeretterjesztő programok szervezésére, emléktáblák és emlékhelyek létrehozására, emlékművek állítására, dokumentum-, ismeretterjesztő és játékfilm készítésére, könyvek, tudományos feldolgozások, kutatások, oktatási anyagok kiadására.
A bizottság elnöke Balog Zoltán, társelnöke pedig Schmidt Mária. Az emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke pedig Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt fideszes parlamenti képviselő. A szervezet állandó tagja a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter; a kormány felkérte továbbá tagnak a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a Magyar Művészeti Akadémia elnökét, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökét.
Forrás: MTI Fotó: valasz.hu
