Orbán szerint nemzeti megoldások kellenek a migráció megfékezéséhez
Európai helyett nemzetállami megoldásokra van szükség az illegális bevándorlás kérdésében Orbán Viktor miniszterelnök szerint. A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szólt a paksi atomerőmű-bővítésről is, és kiállt a beruházás megvalósítása mellett, úgy fogalmazva: "olcsó áram egyenlő Paks".
Az illegális bevándorlás kérdésében a kormányfő "csoda blablának" nevezte azt a kijelentést, hogy "európai megoldásra van szükség". Szerinte ugyanis nem európai, hanem nemzeti megoldások kellenek, és a sok tagállamiból adódik össze az európai. A kötelező kvótákkal kapcsolatban megerősítette: a magyar álláspont szerint a kvótarendszert mindenképpen el kell lehetetleníteni, az ugyanis a terrorizmus szétterítését jelentené Európában, "ami a legnagyobb őrültség, amit elkövethetünk". Jelezte ugyanakkor, hogy Magyarország egyelőre nem áll győzelemre, mert a másik oldalon konokul kitartanak az életszerűtlen álláspontok mellett.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a migránsok egy tekintélyes része olyan országból jön, amellyel az EU hadban áll. Az ellenségnek az a gondolata pedig, hogy a vele hadban állók hátországába merényleteket elkövető diverzáns csoportokat dobjon át, ugyanolyan régi gondolat, mint maga a háború - tette hozzá. Orbán Viktor szerint a terrorizmus és a bevándorlás közötti összefüggést tagadó európai vezetők és az európai emberek józan esze közötti, folyamatosan növekvő szakadék egyre inkább destabilizálja a kontinenst, növeli a radikális pártok támogatottságát. "Az igazmondást soha nem szabad átengedni a radikálisoknak" - hangsúlyozta.
A nemzetbiztonság helyzetével kapcsolatban a kormányfő közölte, Magyarország egyelőre nem tartozik a célpontok közé. A visszatoloncolásokat firtató kérdésre azt felelte, hogy Magyarország egyelőre nincs közvetlen visszatoloncolási veszélynek kitéve. Szerinte egyébként Görögországba kellene visszavinni a migránsokat, oda, ahol beléptek az unió területére. Görögországban létre kell hozni nagy befogadóképességű táborokat - fejtette ki -, oda kell visszavinni a bevándorlókat, és ott is kell tartani őket ellenőrzés alatt, amíg nem rendeződik a helyzet azokban az államokban, ahonnan Európába jöttek. Vannak viszont olyan esetek, amikor "nem is kell gondolkodni", hanem vissza kell vinni őket oda, ahonnan érkeztek. Példaként említette Pakisztánt, amely "egy nukleáris nagyhatalom", és bár rengeteg pakisztáni szegény, de "egy rendkívül gazdag országról" van szó.
A miniszterelnök szerint eljött az ideje annak is, hogy ismét feltegyék az Európai Unió alapkérdéseit. Kilátásba helyezte, hogy hozzá kell nyúlni az EU-t létrehozó alapszerződéshez. Megjegyezte továbbá, a schengeni szerződés mindenképpen korrekcióra szorul, mert egyes országok betartják, mások viszont - például Görögország - nem. "A magyarok nem szívesen tartoznak egy olyan nemzetközi szerződéshez, amelynek egyes tagjai rigorózusan, fegyelmezetten betartják, amit vállaltak, mások meg nem" - mondta. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a paksi atomerőmű-bővítéssel összefüggésben, Orbán Viktor azt mondta: Magyarország elemi nemzeti érdeke a paksi erőmű működtetése és bővítése, ennek hiányában ugyanis az áram ára meredeken emelkedne.
"Olcsó áram egyenlő Paks" - fogalmazott a kormányfő, aki megerősítette: "megyünk tovább előre. Magyarországon az olcsó áram első számú előfeltétele, hogy Paks működjön", a magyar kormány ezért meg fogja valósítani a paksi beruházást. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy Európában az elmúlt időszakban nem tendereztettek erőművet, így például Finnországban sem. "Lehet azt mondani megint, hogy kettős mérce, de én nem pufognék, hanem inkább belátnám: hatalmas összegről van szó", és számos nyugat-európai ország részt akar venni az üzletben, az EU pedig védi az érdekeiket - fejtette ki álláspontját, megjegyezve: "ahol hús van, ott légy is van".
Quaestor-ügyben a miniszterelnök azt közölte: a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes részeit megsemmisítő alkotmánybírósági (Ab) döntés alapján nem általános kártérítésben kell gondolkodni, hanem a pontos elszámolás rendszerét kell kidolgozni, ami nem egy egyszerű jogi és számviteli kérdés. Jogászok hada dolgozik az Igazságügyi Minisztériumban azon, hogy lefordítsa az Ab döntését a megoldás nyelvére, és a pontos elszámolás rendszerét kidolgozzák - mondta Orbán Viktor.
Címlapfotó: MTI
