Pesti Srácok

Tusk: Németországnak többet kell tennie a külső határok védelméért

Tusk: Németországnak többet kell tennie a külső határok védelméért
Németországnak az Európai Unió vezető tagállamaként többet kell tennie a külső határok védelméért, más tagállamokkal együtt, egy „páneurópai egységben” – mondta a Welt am Sonntag (WaS) című vasárnapi német lapnak Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A hetilap terjedelmes portréja szerint az uniós kormány-, illetve államfőket összefogó testület elnökének lengyel voltából adódóan fontos, hogy az egész EU megértse, hogy Kelet-Európa már nem periféria. A WaS írása szerint azt is többször megismételte, hogy az EU jövője a keleti és déli határokon dől el, és ezzel tisztában van az Európai Tanács valamennyi tagja.

Az EU nagy problémái ma már nem korlátozódnak régiókra, hanem egyformán érintik az összes tagországot és „a határvidékeken” (borderlands) keletkeznek, és míg 5-6 éve könnyebben lehetett tűnődni víziókon, most annyira erősek a viharok, hogy a gyakorlatias, pragmatikus hozzáállásnak kell dominálnia – vélekedik Donald Tusk.

PestiSracok facebook image

A lengyel liberális politikus szerint az uniós intézmények ugyan megerősödtek, de az EU törékeny, és tartósnak tűnő eredmények is veszendőbe mehetnek. Angela Merkel német kancellárhoz fűződő viszonyáról azt mondta, hogy a konzervatív CDU elnöke „a legszorosabb politika barát”, szinte „testvér” számára, és az egész EU-nak nagyon fontos Berlin vezető szerepe.

A vezető szerepről alkotott német felfogás „a legliberálisabb és legtoleránsabb az európai történelemben. Ezt csodálatosnak tartom!” – mondta Donald Tusk. Felszabadító érzés megtapasztalni azt a világra nyitottságot és emberséget, ahogyan Berlin a menekültekkel foglalkozik. Ugyanakkor Németországnak még többet kell tennie, hogy megfeleljen a vezető szerephez kapcsolódó felelőségnek – tette hozzá.

„A vezetés felelőssége azt is jelenti, hogy más tagországokkal együtt biztosítani kell Európa külső határát. Megértem, ha Németországnak történelmi okokból nehézségei vannak egy szigorú rezsim kiépítésével a saját határain, de az európai vezetői felelősség Németország számára azt is jelenti, hogy szükség esetén erélyesen ellenőrizni kell Európa külső határát egy páneurópai egységben” – mondta Donald Tusk, aki a WaS szerint már régóta nem rejti véka alá, hogy végzetesnek tartja „a nyitott ajtók és ablakok” politikáját.

Ezt a nézetet valószínűleg már osztja a legtöbb uniós kormányfő – tette hozzá a portré szerzője, Jacques Schuster, a Die Welt és a WaS vezető kommentátora.

Donald Tusk kifejtette, hogy aki Lengyelországból származik és megélte a kommunista-szovjet uralmat, annak fontosabbak a határok, az állampolgári jogok és a haza függetlensége, mint más eszmények. Ez a fiatal lengyelekre is jellemző, akik mintegy születés előtti traumaként őrzik hazájuk sokszori felosztásának emlékét és készek mindent megtenni, hogy megvédjék nemzetüket az idegen uralomtól és a nemzeti identitás elvesztésétől.

Mindez nemcsak Lengyelországra érvényes, hanem a legtöbb kelet-európai uniós tagországra is, megannyi fiatal, és egyszerre ősrégi nemzetre – írta a német hetilap. Donald Tusk el akarja kerülni az EU „renacionalizálódását” – a nemzetállami dominancia kialakulását -, ugyanakkor fontosnak tartja a nemzetállami érdekek védelmét, és míg az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker olyan EU-ról álmodik, amelyet Brüsszelből – és általa – irányítanak, az Európai Tanács elnöke a lengyel nemzet tagjaként a tagállamokat akarja az uniós integráció középpontjában helyezni – írta a WaS.

Forrás: MTI

Fotó: magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.