Pesti Srácok

Tusk: Németországnak többet kell tennie a külső határok védelméért

Tusk: Németországnak többet kell tennie a külső határok védelméért
Németországnak az Európai Unió vezető tagállamaként többet kell tennie a külső határok védelméért, más tagállamokkal együtt, egy „páneurópai egységben” – mondta a Welt am Sonntag (WaS) című vasárnapi német lapnak Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A hetilap terjedelmes portréja szerint az uniós kormány-, illetve államfőket összefogó testület elnökének lengyel voltából adódóan fontos, hogy az egész EU megértse, hogy Kelet-Európa már nem periféria. A WaS írása szerint azt is többször megismételte, hogy az EU jövője a keleti és déli határokon dől el, és ezzel tisztában van az Európai Tanács valamennyi tagja.

Az EU nagy problémái ma már nem korlátozódnak régiókra, hanem egyformán érintik az összes tagországot és „a határvidékeken” (borderlands) keletkeznek, és míg 5-6 éve könnyebben lehetett tűnődni víziókon, most annyira erősek a viharok, hogy a gyakorlatias, pragmatikus hozzáállásnak kell dominálnia – vélekedik Donald Tusk.

PestiSracok facebook image

A lengyel liberális politikus szerint az uniós intézmények ugyan megerősödtek, de az EU törékeny, és tartósnak tűnő eredmények is veszendőbe mehetnek. Angela Merkel német kancellárhoz fűződő viszonyáról azt mondta, hogy a konzervatív CDU elnöke „a legszorosabb politika barát”, szinte „testvér” számára, és az egész EU-nak nagyon fontos Berlin vezető szerepe.

A vezető szerepről alkotott német felfogás „a legliberálisabb és legtoleránsabb az európai történelemben. Ezt csodálatosnak tartom!” – mondta Donald Tusk. Felszabadító érzés megtapasztalni azt a világra nyitottságot és emberséget, ahogyan Berlin a menekültekkel foglalkozik. Ugyanakkor Németországnak még többet kell tennie, hogy megfeleljen a vezető szerephez kapcsolódó felelőségnek – tette hozzá.

„A vezetés felelőssége azt is jelenti, hogy más tagországokkal együtt biztosítani kell Európa külső határát. Megértem, ha Németországnak történelmi okokból nehézségei vannak egy szigorú rezsim kiépítésével a saját határain, de az európai vezetői felelősség Németország számára azt is jelenti, hogy szükség esetén erélyesen ellenőrizni kell Európa külső határát egy páneurópai egységben” – mondta Donald Tusk, aki a WaS szerint már régóta nem rejti véka alá, hogy végzetesnek tartja „a nyitott ajtók és ablakok” politikáját.

Ezt a nézetet valószínűleg már osztja a legtöbb uniós kormányfő – tette hozzá a portré szerzője, Jacques Schuster, a Die Welt és a WaS vezető kommentátora.

Donald Tusk kifejtette, hogy aki Lengyelországból származik és megélte a kommunista-szovjet uralmat, annak fontosabbak a határok, az állampolgári jogok és a haza függetlensége, mint más eszmények. Ez a fiatal lengyelekre is jellemző, akik mintegy születés előtti traumaként őrzik hazájuk sokszori felosztásának emlékét és készek mindent megtenni, hogy megvédjék nemzetüket az idegen uralomtól és a nemzeti identitás elvesztésétől.

Mindez nemcsak Lengyelországra érvényes, hanem a legtöbb kelet-európai uniós tagországra is, megannyi fiatal, és egyszerre ősrégi nemzetre – írta a német hetilap. Donald Tusk el akarja kerülni az EU „renacionalizálódását” – a nemzetállami dominancia kialakulását -, ugyanakkor fontosnak tartja a nemzetállami érdekek védelmét, és míg az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker olyan EU-ról álmodik, amelyet Brüsszelből – és általa – irányítanak, az Európai Tanács elnöke a lengyel nemzet tagjaként a tagállamokat akarja az uniós integráció középpontjában helyezni – írta a WaS.

Forrás: MTI

Fotó: magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.