Pesti Srácok

Az USA Budapestet és Tökölt is atombombázta volna

Az USA Budapestet és Tökölt is atombombázta volna

Nyilvánosságra hozták a hidegháború korszakából azokat a titkosítás alól feloldott dokumentumokat, amelyekből az derül ki, az Egyesült Államok mely ellenséges nagyvárosokra tervezett atombombát ledobni. Budapest és Tököl célpont volt.

A 800 oldalas dokumentum az eddigi legátfogóbb hidegháborús nukleáris lista, amelyet feloldottak a titkosítás alól. Az 1956-ban készült tanulmányt az amerikai Nemzetbiztonsági Archívum hozta nyilvánosságra december 22-én.

A Hadászati Légiparancsnokság (SAC) tanulmánya az atomfegyverek követelményéről 1959 címet viselő dokumentumban közel 1200 város, így Moszkva, Peking és Varsó neve szerepel, mint lehetséges nukleáris célpont. A lista egyebek mellett pontosan nevesíti is a célpontokat egy-egy városon belül. Ezek között lehetettek például konkrét katonai, ipari és beruházási létesítmények is.

PestiSracok facebook image

Moszkva és Szentpétervár (akkori nevén Leningrád) szerepel a lista első és második helyén. Az orosz fővárosban például 179, míg a balti-tengeri kikötővárosban 145 konkrét helyet jelölnek meg. Mindkét városban prioritási célpontot jelentettek a katonai, azon belül is a szovjet légierő parancsnokságának főhadiszállásai, amelyeket az USA a kezdeti időkben termonukleáris fegyverekkel akart megsemmisíteni.

Több kelet-európai repülőtér is nukleáris célpont volt, de a legtöbb inkább a pszichológiai hadviselés részeként jelent meg, prioritásuk inkább csak szimbolikusnak számított.

Ennek ellenére a Budapest mellett üzemelő Tököl légitámaszpont így is a 125. helyen szerepel a listán. Ezt valószínűleg bombázták volna. A szovjet légierő két fehérorosz támaszpontja Akkoriban az USA-ban üdvözölték a 60 megatonnás atombomba (4 ezerszer nagyobb, mint amit Hirosimánál ledobtak) esetleges használatának szükségességét, mert úgy vélték, ezzel talán jelentős eredményt lehet elérni a szovjet blokk elleni küzdelemben.

Forrás:index.hu/atv.hu/

http://nsarchive.gwu.edu/

Fotó: http://nsarchive.gwu.edu/

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.