Csak két évet kapott Biszku Béla
Biszku Béla volt állampárti vezetőt, belügyminisztert többrendbeli bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés és a kommunista bűnök nyilvános tagadása miatt két év szabadságvesztésre ítélte első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. Büntetését három évre felfüggesztették. A kommunista belügyért ugyanakkor felmentette a felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, illetve minősített testi sértéssel elkövetett háborús büntetettek vádja alól a bíróság.
Biszkut tavaly májusban ugyanakkor öt és fél évre ítélték felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, továbbá a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása és lőszerrel való visszaélés miatt. Idén júniusban azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kimondta: az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan volt, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehetett építeni. Ruzsás Róbert tanácsvezető bíró szerint a törvényszék nem tett eleget ügyfelderítési, indoklási kötelezettségének és súlyos bizonyítás hibákat vétett.
Végh Tamás ügyész a december elején elmondott perbeszédében szimbolikusnak nevezte, hogy éppen 59 évvel azután mondja el vádbeszédét, hogy a vádlott és társai utasítást adtak a kegyetlen leszámolásra. A vád szerint 1956 őszén Kádár – aki a szovjetek segítségével és támogatásával került hatalomra – erőszakos úton távolíttatta el a Nagy Imre-kormányt. Ezután a valódi hatalmat nem a még novemberben megalakított kormány, hanem az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága, majd az Ideiglenes Központi Bizottsága gyakorolta. A testületeknek tagja volt Biszkun kívül: Kádár János, Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Marosán György, Münnich Ferenc. A kiépült pártállami diktatúrában a pártvezetés döntései „kétségbevonhatatlanok” voltak, szigorú alá-fölérendeltség valósult meg. Az ügyész a volt kommunista belügyér által is irányított karhatalmat a nácik által létrehozott és működtetett SS-szel és SA-val állította párhuzamba. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlata alapján a karhatalmat pedig bűnszervezetnek, „fegyveres bűnbandának” nevezte. Végh Tamás szerint a hozzájuk hű fegyveres testületet Biszkuék a védtelenek elleni leszámolás céljából, illetve azért hozták létre, hogy az embertelen pusztítást ne csak a megszálló szovjeteknek kelljen elvégeznie.
A vád képviselője emlékeztetett arra is, hogy Az 1956 december 4-én összeült, egy ember személyében Biszkuékat is képviselő Katonai Tanács – amit közvetlenül irányítottak az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjai –arról döntött, hogy „határozottan kell fellépni az ellenséggel szemben”, „gyorsan és kegyetlenül kell leszámolni velük”. Ezek után sortüzek dördültek december 6-án a Nyugati téren, majd december 8-án Salgótarjánban is. Összesen 49 ember halt meg, köztük nők, fiatalok és egy tízéves gyermek, a sebesültek száma is száz fölött volt. Az 1957-től belügyminiszteri pozíciót is betöltő Biszku a vád szerint ezeket az ügyeket azért nem vizsgáltatta ki, mivel a gyilkolásra ők maguk adtak utasítást.
Az ítélet indoklásáról később részletesen beszámolunk.
Forrás: PestiSrácok.hu
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
