Pesti Srácok

Határzárat fontolgat a német kormány?

Határzárat fontolgat a német kormány?
A német kormány vészhelyzeti tervet fontolgat arra az esetre, ha nem csillapodik a menekülthullám, a formálódó elképzelés lényege a határ lezárása és a belépés megtagadása a biztonságos harmadik országból érkező menekültektől – írta csütörtökön a Bild című német lap.

A forrásmegjelölés nélküli írás szerint a szövetségi kormány fel akar készülni arra az esetre, hogy Németország már nem tud befogadni menekülteket annyira nagy számban, mint eddig.

A vészhelyzet kezelését célzó, még alakuló elképzelés „magva” az, hogy „messzemenően” lezárják az ország határait és „ideiglenesen” megtagadják a belépést a biztonságos harmadik országból érkező menekültektől, „azaz szinte mindenkitől”.

PestiSracok facebook image

Angela Merkel kancellár, a jobbközép CDU elnöke és Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke egyetért abban, hogy az Európai Unió „nem eshet szét a menekültkérdés miatt”, és ebben „Németországnak nagy felelőssége van”.

Az is világos számukra, hogy a Németországba érkező menedékkérők számának „jelentősen csökkennie kell”. Mindezt írásban rögzítették a Bild szerint.

A cél az, hogy évente legfeljebb nagyjából 400 ezer, azaz napi szinten bő ezer menedékkérő érkezzék. Ezt a számot azonban írásban nem rögzítették, mert Angela Merkel el akarja kerülni a számszerűen kifejezett felső létszámhatár körüli vitát – írta a német lap, amely szerint felmerül a kérdés, hogy mihez lehet kezdeni, ha nem vezetnek eredményre a menekülthullám csillapítását célzó erőfeszítések, és Törökország a vállalásai ellenére nem csökkenti gyorsan és érezhetően az EU-ba átkelő menedékkérők számát.

A CDU a december 14-én kezdődő kongresszusán határozatot szándékozik hozni arról, hogy ebben az esetben „további intézkedéseket” kell tenni. A határozat szövegén szerdán még dolgoztak – írta a Bild.

A lap szerint a kormány három hónapja már majdnem „behúzta a vészféket”, vagyis napirenden volt a határ lezárása. Szeptember 13-án este (azon a napon, amelyen a berlini vezetés bejelentette, hogy ideiglenesen visszaállítják a határellenőrzést) az eredeti tervek szerint a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrség 21 századának kiadtak volna egy bevetési parancsot, amelyben az állt, hogy meg kell tagadni a belépést az EU-n kívüli országok azon állampolgáraitól, akiknek nincs jogosultságuk a beutazásra, akkor is, ha jelzik, hogy menedéket akarnak kérni Németországban.

Angela Merkel azonban Thomas de Maiziere belügyminiszterrel telefonon folytatott megbeszélése után „az utolsó percben” lefújta a tervet, így végül a határellenőrzést ugyan visszaállították, de a menedékkérőktől nem tagadják meg a belépést.

A kancellár azóta teljes erővel dolgozik egy nemzetközi megoldáson, de az újonnan érkező menedékkérők száma nem csökkent tartósan. Görög tisztségviselők szerdán arról tájékoztattak, hogy a Törökország felől érkező tömeg nagysága alig csökkent – írta a Bild, amely szerint a német kormány azzal számol, hogy a naponta érkezők száma hamarosan felszökik 4000-re a jelenlegi 2500 körüli szintről.

Angela Merkel már a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban november 25-én elmondott beszédében jelezte, hogy mi is történhet, ha az EU-ban nem sikerül választ találni a menekültkérdésre; a kancellár beszédében kiemelte, hogy ebben az esetben megkérdőjeleződik a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet fenntarthatósága – idézte fel a Bild.

Hozzátette, hogy információi szerint Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora nemrég CDU-s Bundestag-képviselők előtt arról beszélt, hogy a kormány továbbra is törekedik egy „európai megoldásra”, de ha ez nem sikerül, akkor „meg kell fontolni más megoldásokat”. Az egyelőre kérdéses, hogy az SPD partner lenne-e egy ilyen másfajta megoldásban. A szociáldemokraták határozottan elutasították a határok lezárását és a belépés megtagadását a menekültektől, legalábbis eddig – írta a Bild.

Forrás: MTI/Magyar Idők

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.