Pesti Srácok

Merkel hitelességére hivatkozva nem változtat menekültpolitikáján

Merkel hitelességére hivatkozva nem változtat menekültpolitikáján

Kormányfői hitelessége védelmében utasítja el a befogadható menekültek létszámplafonjának megjelölésére vonatkozó követelést Angela Merkel német kancellár, aki erről a kongresszusra készülő jobbközép CDU elnökeként beszélt egy szombati interjúban, ismét világossá téve, hogy nem hajlandó módosítani menekültpolitikai irányvonalán.

A CDU-ban és bajor testvérpártjában, a CSU-ban hónapok óta napirenden van az a követelés, hogy a kormány az ország menekültbefogadási kapacitásának korlátozottságára tekintettel jelöljön ki egy létszámplafont, vagyis előre rögzítse, hogy Németország legföljebb mennyi menekültet fogad be évente. A másik fő követelés a menekülthullám feltartóztatása az országhatáron.

Angela Merkel mindkét követelést elutasítja, és ezt pártja hétfőn kezdődő kongresszusa előtt ismét megerősítette. Két újságban, a Augsburger Allgemeine és a Badische Neueste Nachrichten című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy rendszeresen tárgyal önkormányzati vezetőkkel és segélyszervezetekkel, így - mint fogalmazott - "nagyon jól tudja", mekkora terhet ró a lakosságra a menekülthullám.

PestiSracok facebook image

- mondta.

A létszámplafon vagy „felső határ egyoldalú és statikus, és megnehezít mindent, amit szeretnénk elérni" - mondta. A felső határ bevezetésének elutasítása „számomra őszinteség és hitelesség kérdése".

„Nem könnyen ugyan, de haladunk előre”

Az országhatár védelmének erősítésére irányuló követelésekkel kapcsolatban azt mondta, „délibábot kerget, aki azt gondolja, hogy a menekültkérdést rendezni tudnánk a német-osztrák határon". Hangsúlyozta, hogy célja a menekülthullám csillapítása, a Németországba belépő menedékkérők számának csökkentése, de a „nagy menekülthullámokon csak nemzetközi együttműködéssel lehet úrrá lenni". Ezért a menekültügyi rendszer reformjáról szóló nemzeti intézkedések mellett az uniós külső határok ellenőrzésére kell összpontosítani, hogy csökkenjen az "illegális migráció", továbbá küzdeni kell a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetéséért, támogatni kell a sok menekültet befogadó, EU-n kívüli országokat és az uniós tagállamoknak át kell venniük menekültkontingenseket, menekültek előre meghatározott létszámú csoportjait. A menekültkontingens „közös európai megállapodást jelent, és nem Németország által egyoldalúan kijelölt felső határt" - húzta alá Angela Merkel.

Arra a kérdésre, miért biztos abban, hogy sikerül közös európai megállapodásra jutni, a kancellár elmondta, vannak eredmények, így alig néhány hét alatt sikerült tető alá hozni az EU és Törökország közös akciótervét, miszerint a felek szorosabban együttműködnek az illegális migráció ellenőrzésében, és az EU pénzügyi támogatást kap a területén élő menekültek ellátásához. „Ehhez jön még a mi koncepciónk a legális migrációról a kontingensek révén" - tette hozzá a kancellár, kiemelve, hogy az akciótervet a huszonnyolcak mind támogatják, ami azt mutatja, hogy - mint mondta – „nem könnyen ugyan, de haladunk előre".

A kritikusok szerint Németország elérte befogadókapacitásának határát

A hétfőn Karlsruhéban kezdődő kongresszusra készülve a pártelnök-kancellár menekültügyi vonalvezetését rosszalló csoportok, politikusok ismét rögzítették álláspontjukat. Például egy sor belügyekkel foglalkozó szakpolitikus Armin Schuster parlamenti (Bundestag-) képviselő, a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség volt tisztje vezetésével a határőrizet további erősítését, egyebek között állandó ellenőrzőpontok kialakítását sürgeti arra az időszakra, ameddig nem áll helyre az uniós külső határok hatékony ellenőrzése.

A CDU és a CSU közös ifjúsági szervezete (Junge Union) egy felső határ megjelölését követeli, éppen úgy, mint Reiner Haseloff Szász-Anhalt tartományi miniszterelnök, aki a hónapok óta húzódó vitában elsőként egy számot is megjelölt; a politikus egy pénteki lapinterjúban azt mondta, hogy szerinte Németország évente nagyjából 400 ezer menekült befogadására, integrációjára képes.

A CDU/CSU egyik gazdasági tagozata, a közepes méretű vállalatok érdekeit képviselő egyesület (MIT) azt is követeli, hogy a menedékkérőket már az országba belépés előtt ellenőrizzék, és végső esetben tagadják meg tőlük a belépést. Közös követelés, hogy a kormány juttassa el a világ minden sarkába azt az üzenetet, hogy Németország elérte befogadókapacitása határát. A követelés indoklása szerint egy ilyen üzenet ellensúlyozza az utóbbi hónapokban kialakult "szívóhatást", és így csillapodik majd a menekülthullám.

A CDU elnöksége a menekültválság körül várható kongresszusi vita irányítására önálló határozati javaslatot terjeszt elő. Ennek szövegén még dolgoznak, és a vasárnap esti kihelyezett karlsruhei elnökségi ülésen véglegesítik. Főbb tartalmi elemeit csütörtökön ismertették.

A Karlsruhei nyilatkozat a terrorról és a biztonságról, a menekülésről és az integrációról című dokumentumban nem szerepel a létszámplafon gondolata és az országhatár ellenőrzésének további erősítéséről sem lesz szó benne, vagyis az elnökség nem enged a bírálóknak. Ugyanakkor azt reméli, hogy az indítvánnyal mégis egyesíteni tudják majd a küldötteket. A javaslatban ugyan a kormány hivatalos menekültpolitikáját vázolják fel, de bővítik egy sor elemmel, például azzal, hogy törvényben kell rögzíteni a menekültek beilleszkedési, integrációs kötelezettségét, valamint azzal, hogy a CDU elutasítja a test egészét takaró muzulmán női öltözékek nyilvános viselését.

Forrás: MTI Fotó: polgarportal.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.