Pesti Srácok

Orbán: a brüsszelizmus Európát fenyegeti

Orbán: a brüsszelizmus Európát fenyegeti
Szeretnénk, hogy Magyarország is rendelkezzen azokkal a lehetőségekkel a terror elleni fellépésben, mint a nyugat-európai országok – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a brüsszelizmus gyengíti az uniót és fenyegeti Európát.

Ma vannak olyan erőforrásai a kormánynak, melyeket terrorveszély esetén bevethetne a terrorizmus veszélyének csökkentése érdekében, de a törvények ezt nem engedik. Nyugat-Európában ez természetes. Sem többet, sem kevesebbet nem akarunk, mint azt, ami ma általános és elfogadott Európában – tette hozzá. A kormányfő idézte Antall Józsefet, miszerint ha a magyar politikában azt mondja valakire, hogy gazember, azt jelenti, hogy nem ért vele egyet. Magyarországon ha a baloldal nem kormányoz, akkor azt állítja, nincs is demokrácia. Ha ez igaz lenne, akkor szügyig állnánk az önkényben, Magyarországon azonban Európa legszabadabb országa – reagált az ellenzéki kritikákra a miniszterelnök.

A dogmatikus gondolkodás kapitulált, meghozták Európában azokat a döntéseket, amelyek a magyarok már rég szorgalmaztak. Az osztrákok kinyilvánították, hogy Európa nem tud korlátok nélkül befogadni bevándorlókat. A magyar álláspont ettől kicsit eltér, szerintünk „a legjobb bevándorló a nem jövő bevándorló”. A politikai menekülteknek természetesen a nemzetközi jog szerint minden lehetőséget biztosító, de azon túl senkit be nem engedő migrációs politikát folytatunk. Az osztrákok ebbe irányba tettek döntő lépést. Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel német kancellár nem ezt vallja, úgy reagált: a kis sikernek is örülni kell, az aprópénzért is le kell hajolni.

PestiSracok facebook image

Európai megoldás szükséges, ilyen a határvédelem. Teljesen nyilvánvaló volt az első perctől kezdve, hogy a határokat csak a nemzetállamok tudják megvédeni. A brüsszelizmus azonban gyengíti az uniót és fenyegeti Európát. A hatásköröket ugyanis elvonják, de a feladatot nem képesek ellátni. Ez Európa legnagyobb baja ma – tette egyértelművé. Közép-Európa semmiben nem marad el a kontinens nyugati felétől demokráciában. Sőt, ha nálunk az fordult volna elő, mint Kölnben, „maga szerint én hány napig maradtam volna hivatalban”? – tette fel a kérdést a miniszterelnök, aki szerint Nyugat-Európának nincs jogalapja kritizálni például Lengyelországot.

A technológiai fejlődés megkérdőjelez hagyományos üzleti modelleket. Ez a kormányok számára is kihívást jelent, hiszen értelmesen kellene beszélni arról, hogy néz ki majd 10-15 év múlva Magyarország – mondta Orbán Viktor a taxistüntetés kapcsán. Hangsúlyozta: az emberekkel joggal várják el a kormánytól, hogy a szabályokat tartassa be. A taxisoknak abban igaza van, hogy nem ugyanolyan szabályok vonatkoznak rá, mint az uberesekre. Ráadásul egy ez veszélyes üzem, és miközben a taxisoknál a szabályokat kikényszerítjük, más személyszállítóknál nem. Két irányba lehet elindulni: vagy az állam a lovak közé dobja a gyeplőt, és nem szabályozzuk a területet. Ezt nem javasolja. A másik lehetőség a szabályozás, de akkor olyan szabályokat kell hozni, melyek egyenlők, mindenkire vonatkoznak, és ezeket be kell tartani – szögezte le.

Szerinte előállt a megfelelő elegy – a gazdasági növekedést és az otthonteremtést elősegítő rendszert hoztak létre – mondta Orbán Viktor. A kormány arról döntött, hogy két új rendeletet alkot és nem a régieket foltozgatja. Ezek világosak lesznek és mindenki meg fogja érteni. Magyarországon ma negyedannyi lakás épül, mint Lengyelországban – ez rossz probléma. Az, hogy most sok lakás épül majd, és nőnek a lakásárak – az egy jó probléma. Egy nagy bajt, a lakáspiac bénultságát, a gyermekvállalás nehézségét azonban megoldják – érvelt. A legnehezebb golyót már elgurítottuk, ez az otthonteremtés – hangoztatta. Szeretnénk eljutni oda, hogy csökkenjen az államadósságunk, sőt, mi adjunk majd kölcsön másoknak. 2017-ben szeretnék egy áttörés jellegű lépést tenni ebbe az irányba – fogalmazott Orbán Viktor.

Forrás: Hirado.hu/Magyar Idők

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.