Pesti Srácok

Fellép az új lengyel médiatörvény ellen az Európa Tanács

Fellép az új lengyel médiatörvény ellen az Európa Tanács

Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa arra szólította fel kedden Andrzej Duda lengyel államfőt, hogy ne írja alá a közmédia átalakításáról szóló törvénymódosítást, amely tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt.

A lett biztos azt írta az Európai Uniótól független, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács weboldalán közzétett felhívásában, hogy a lengyel parlament által múlt héten elfogadott módosítás közvetlen kormányzati ellenőrzés alá vonná a közmédiát azáltal, hogy az eddig több részvénytársaság keretében működő közrádió és köztévé vezetőit ezentúl a kincstárügyi miniszter nevezné ki.

Mint írta, ez nem felelne meg a strasbourgi székhelyű tanács által elfogadott alapelveknek, amelyek szerint a közszolgálati médiának mentesnek kell lennie a politikai vagy gazdasági befolyástól.

PestiSracok facebook image

Nils Muiznieks szerint a sietve előterjesztett és megszavazott törvénymódosítást társadalmi vitának kellett volna megelőznie, ez ugyanis egy demokratikus társadalomban elengedhetetlen a sajtószabadságot érintő, ilyen nagy fontosságú változtatásoknál.

Az előző napon négy nemzetközi újságíró-szervezet panaszt tett az Európa Tanácsnál a lengyel közmédia tervezett átalakítása miatt, mondván, hogy veszélybe sodorná a média függetlenségét az új szabályozás, amely azonnali hatállyal megszüntetné a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát.

Az októberi választások nyomán kormányra került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) a közmédia szerepének megerősítésével, a nézetek pluralizmusának biztosításával indokolja a reformot. A módosítás ellenzői szerint azonban a kormánypárt célja a közmédia feletti állami felügyelet megerősítése.

A törvénymódosítás hatályba lépése előtt még szükség van Andrzej Duda lengyel államfő jóváhagyására is.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.