Pesti Srácok

Megkezdte működését a Kárrendezési Alap

Megkezdte működését a Kárrendezési Alap

A kárrendezési törvény alapján megkezdte működését a Quaestor és a Hungária kötvényesek kárrendezését végző Kárrendezési Alap 2016. január elsején - mondta Kiss Krisztina, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető igazgató-helyettese pénteken háttérbeszélgetésen Budapesten.

Hozzátette: azoknak a Quaestor-kötvényeseknek nincs teendőjük, akik korábban a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához igényüket határidőben benyújtották. Kérelmük az új alaphoz kerül, erről levélben kapnak tájékoztatást, az új igénylők pedig 2016. február 15-éig nyújthatják be kérelmüket - mondta.

Az Országgyűlés 2015. december 15-én új törvényt fogadott el a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésére, amely az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtatott. A törvény alapján létrejött Kárrendezési Alap azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, amelyik a brókerjelleget kihasználó cégcsoport-kötvényt értékesített. A károsultak az új alaphoz nyújthatják be kárrendezés iránti kérelmüket, amelyet azonban a Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtaniuk.

PestiSracok facebook image

A Kárrendezési Alap 2016. március 31-éig megvizsgálja a kérelmek jogosságát, megállapítja a kárrendezés összegét, erről tájékoztatja az ügyfelet, akinek 30 nap áll majd rendelkezésre az igény visszavonására, ha saját maga akarja érvényesíteni a követelését - ismertette az OBA ügyvezető igazgató-helyettese.

Kiss Krisztina - aki korábban a Befektető-védelmi Alap (Beva) vezető jogtanácsosa volt - kérdésre válaszolva elmondta: a Buda-Cash Brókerház és a Hungária Értékpapír ügyfeleitől tavaly beérkezett igények kifizetése azt követően kezdődhet meg, ha a felszámolótól megérkeznek a kártalanításhoz szükséges tényleges adatok. Ez napokon belül várható.

Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója úgy értékelte, hogy az OBA-nál a 2015-ös év rendkívüli esztendőnek számított, egyre több feladatot kaptak. A szervezet az idén arra készül, hogy az eddigi tapasztalatok alapján javaslatot tegyen a kártalanítás egyszerűsítésére - tette hozzá Fekete-Győr András. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztói tudatosság minden esetben elengedhetetlen, az intézmény az ügyfél-tájékoztatás erősítésével kíván ehhez hozzájárulni. További idei feladat lesz az OBA-nál, hogy az uniós irányelvet átültetve differenciált kockázatalapú díjfizetést vezessenek be, azaz aki kockázatosabb tevékenységet végez, az ennek arányában fizessen be az OBA-ba, ennek bevezetése az év közepén várható - ismertette Fekete-Győr András.

Tóth István, az OBA kommunikációs igazgatója beszámolt arról, hogy a szervezet 2015-ben a DRB Bankcsoportnál 71 435 betétest kártalanított 104,4 milliárd forint értékben. Hozzáfűzte, hogy a bankcsoportnál eddig 1694 ügyfél nem vette fel 359 millió forint értében a kártalanítást. Az előző évben, 2014-ben hat hitelintézet kártalanítását végezte az OBA, ezzel összefüggésben 1709 betétes 306 millió forint értékben nem élt a lehetőséggel.

Forrás: MTI

Fotó: 24.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?