Orbán: Elidegeníthetetlen jogunk ott élni, ahová születtünk
Amikor Magyarországot megszállták, akár Nyugatról, akár Keletről, annak mérhetetlen szenvedés lett a következménye - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budaörsön, a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján rendezett megemlékezésen.
A kormányfő a Nepomuki Szent János-plébániatemplomban tartott beszédében úgy fogalmazott, a 20. század története arról tanúskodik, hogy amikor Magyarország elveszítette függetlenségét, akkor kitaszította, kifosztotta, elüldözte és végletesen kiszolgáltatott helyzetbe juttatta saját polgárait.
Ezért „a legkisebb esélyt sem adhatjuk egy olyan világ eljövetelének, amelyben hasonló rendeletek és listák születhetnek" - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, csak egy szuverén ország erős kormánya képes megvédeni különböző nemzetiségű állampolgárait a külső erőktől és az azokat kiszolgáló belső csatlósoktól.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hetven éve egy kitelepítésnek álcázott deportálás zajlott le Magyarországon és Európa más országaiban, és nem akadt egyetlen józanul gondolkodó felelős személy, beleértve a győztes hatalmak képviselőit is, aki szembeszállt volna ezzel. Azokban az időkben Európa „kétszer is kapitulált egymás után: először a nemzetiszocializmus, majd a nemzetközi szocializmus csábításának engedett" - fogalmazott, hozzáfűzve, szomorú közös nevezője a nemzeti- és a nemzetközi szocializmusnak, hogy „a kollektív bűnösség elve alapján egész népeket voltak képesek marhavagonokba terelni".
Európa egyesítésének döntő oka éppen az volt - folytatta Orbán Viktor -, hogy soha többé ne fordulhassanak elő ilyen szörnyűségek. Ma azonban napról napra bomlik a kontinens biztonsága, kerül veszélybe keresztény kultúrára épülő életformája. Azt mondta, ma már nem az a kérdés, hogy egymás ellen fordulnak-e az európai nemzetek, inkább az, lesz-e Európa.
A kormányfő beszédében hosszan méltatta a magyarországi németeket, szavai szerint a magyarországi sváb közösség Magyarország és a magyar kultúra szerves és elidegeníthetetlen része. A kormány támogatja az itt élő németek identitásának, kultúrájának megőrzését - mondta.
"A magyarországi németek szenvedéstörténete emlékeztessen minket arra, hogy az ember elidegeníthetetlen joga ott élni, ahová született. (...) Adjon a Jóisten elegendő kitartást és türelmet, hogy Európát megvédjük és megtartsuk. És adjon elegendő erőt, hogy a szülőföldön maradás jogát Európán kívül is érvényesíteni tudjuk"
- zárta beszédét Orbán Viktor.
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) köszöntőjében felidézte, hogy 1946-ban ezen a településen kezdődött a németek kitelepítése. Hetven évvel ezelőtt a város történetének legszomorúbb napjait élte - mondta. Hozzátette, 1946-1947-ben Németország példát mutatott emberségből, együttérzésből, befogadásból, miképpen napjainkban is.
Hartmut Koschyk, a német kormány kivándorlási kérdésekért és nemzeti kisebbségekért felelős megbízottja - Angela Merkel német kancellár üdvözletét is tolmácsolva - a múlttal szembenézés jó európai példájaként jellemezte az emléknapot, és köszönetet mondott a magyar kormánynak, a parlamentnek és a magyar embereknek ezért.
Koschyk hangsúlyozta, a magyar-német kapcsolatok ma szorosak és barátiak, ennek különös jelentősége van a magyarországi németek számára is. Egyúttal dicsérte Magyarország példamutató kisebbségi politikáját, és kiemelte, hogy a magyar alaptörvény államalkotó tényezőkként tekint a nemzetiségekre.
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke beszédében elmondta: a 200 ezer kitelepített magyarországi német között alig voltak olyanok, akik ne úgy érezték volna, hogy Magyarország a hazájuk. Nem értették, hogyan tehetett velük ilyet az ország, amelyet szerettek és otthonuknak tartottak. Hangsúlyozta, ezeket a fájdalmas történeteket nem szabad elfelejteni, ugyanakkor csak a múltra és a múltban elszenvedett sérelmekre nem lehet identitást alapozni. A magyarországi németek identitása összetettebb lett, ma már egyszerre németek, magyarok és európaiak. Ennek a közösségnek anyanyelve és kulturális öröksége megőrzésével modern, 21. századi képet és önképet kell kialakítania - húzta alá.
A beszédeket megelőzően német nyelvű szentmisét tartottak a Nepomuki Szent János-plébániatemplomban, és koszorúztak - köztük a kormányfő is - a budaörsi Ótemetőben, amely a magyarországi németség egyik legrégebbi épen maradt temetője.
Az Országgyűlés az előző ciklusban arra emlékezve nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény.
Forrás: MTI Fotó: Illyés Tibor/MTI
