Pesti Srácok

Svédország a migránsválság miatt visszaállítaná a kötelező sorkatonaságot

Svédország a migránsválság miatt visszaállítaná a kötelező sorkatonaságot

A kötelező katonai és polgári sorozás visszaállítása kedvező változást hozna az európai migránsválság kezelésében – jelentette ki vasárnap a svéd külügyminiszter.

„Én azok közé tartozom, akik támogatják a sorozás modernizált és a nemek között egyenlőséget tevő, civil és katonai elemeket is tartalmazó változatát” – mondta egy védelmi konferencián Margot Wallström. „Milyen hasznos lett volna, ha tavaly ősszel lettek volna polgári tartalékosaink, és behívhattuk volna őket, hogy támogassák a menekültügyi hivatal munkáját” – hangsúlyozta a svéd tárcavezető, hozzátéve, hogy a tartalékosok segítséget jelentenének a természeti katasztrófák idején is.

A 10 milliós Svédország tavaly nagyjából 160 ezer menekültet fogadott be, a lakosság nagyságához viszonyítva a legtöbbet Európában. A svéd hatóságoknak komoly nehézséget jelentett a migránsáradat kezelése. Svédország 2010-ben törölte el a kötelező sorozásos katonai szolgálatot, de a közvélemény-kutatásokból kiderül, hogy a lakosság többsége támogatná az intézmény visszaállítását. A hadsereg korábban már közölte, hogy katonahiánnyal küzd egy olyan időszakban, amikor a közeli Oroszországgal is feszült a viszony a Krím félsziget bekebelezése és az ukrán válság nyomán.

PestiSracok facebook image

Stefan Löfven svéd és Juha Sipilä finn miniszterelnök a két ország több újságjában vasárnap megjelent közös cikkben azt írta, hogy Stockholmnak és Helsinkinek szorosabban együtt kell működnie az olyan fenyegetések miatt, mint amit például Oroszország jelent. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a NATO-tagság nem szerepel a tervek között. „Finnország és Svédország nem tagja egyetlen katonai szövetségnek sem. Úgy gondoljuk, hogy ez a politika jól szolgál minket” – mutatott rá a két vezető.

Forrás: MTI/Magyar Idők

Fotó: atv.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.