Pesti Srácok

Bajor pénzügyminiszter: A V4-ek nem Törökországra bíznák az EU jövőjét

Bajor pénzügyminiszter: A V4-ek nem Törökországra bíznák az EU jövőjét

Nem szabad nyomást gyakorolni a visegrádi országokra (V4) és kioktatni őket, hanem komolyan kell venni a menekültválság kezelését illető aggodalmaikat - mondta a bajor pénzügyminiszter egy német lapinterjúban. Megjegyezte, nehezen érthető, hogy egyesek miért gyakorolnak nyomást Lengyelországra és Magyarországra a belpolitika miatt, miközben „Törökországot meghívják Európába"

Markus Söder a Die Welt című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a V4-ek nem rosszindulatból határozták el Macedónia támogatását a Görögországgal közös határának védelmében, hanem azért, mert már nem hisznek abban, hogy Görögország képes biztosítani az Európai Unió külső határát, és „nem akarják egyedül Törökországra bízni Európa jövőjét".

Az aggodalmakat komolyan kell venni, amiből az következik, hogy meg kell védeni az EU külső határát, „korlátozni kell a bevándorlást és ki kell utasítani mindazokat, akiknek nincs joguk a maradásra". Ez Bajorország koncepciója a válság megoldására, és ez „többségképes az EU-ban" - mondta Markus Söder. Hangsúlyozta, hogy ugyan nem kell Varsó, Budapest, Prága és Pozsony politikájának minden elemével egyetérteni, de tiszteletben kell tartani, hogy demokratikusan megválasztott kormányokról van szó, és Európában nincsenek „első vagy másodosztályú államok, hanem mindenki egyenrangú partner".

PestiSracok facebook image

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa megjegyezte, nehezen érthető, hogy egyesek miért gyakorolnak nyomást Lengyelországra és Magyarországra a belpolitika miatt, miközben „Törökországot meghívják Európába". Az ilyen hozzáállásban „nem stimmelnek az arányok" - mondta.

A CSU egyik legbefolyásosabb politikusaként, a pártelnök-miniszterelnök Horst Seehofer egyik lehetséges utódaként számon tartott bajor pénzügyminiszter megerősítette pártja követeléseit a bajor-osztrák határ védelmének fokozásáról. Elmondta, hogy a zöldhatárt is védeni kell, és meg kell tagadni a belépést a biztonságos - de unión kívüli - országokból érkező menekültektől. Megjegyezte, a menekültek visszafordítása Ausztria felé „nem idézne elő humanitárius katasztrófát".

Új elemként felvetette, hogy össze kellene hangolni az elutasított menedékkérők hazatoloncolásáért felelős tartományi kormányok tevékenységét, és ki kellene dolgozni egy „nemzeti kitoloncolási tervet", azzal a céllal, hogy az idén 350 ezer elutasított menedékkérőt toloncoljanak ki Németországból.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!