Merkel elutasítja a magyar népszavazást

A kancellár az Anne Will című politikai vitaműsorban hangoztatta, kitart 2015 őszén kialakított politikája mellett, és legföljebb a körülmények változása miatt szükségessé váló apró "kiigazításokra" hajlandó, a lemondásának lehetőségére utaló kérdésekre pedig rendre kijelentette, hogy folytatja a munkát. Ha egy tagország egyoldalúan felső határt állapít meg, és ennek mások kárát látják, „akkor az nem az én Európám" - mondta Angela Merkel.

Nincs tagállami szintű B-terv a menekültválság megoldására, továbbra is annak a közös megoldásnak a kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveiben valamennyi európai uniós tagország egyetért - mondta a német kancellár egy vasárnapi német televíziós interjúban.

Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban késő este élőben sugárzott interjúban hangsúlyozta: a 28 tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a menekülteknek a hazájuk közelében kell segíteni, gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét.

Úgy vélte, nincs szükség irányváltásra, mert "jól ki van ez találva, és logikus is. Nem is kételkedik ebben a logikában senki, még Horst Seehofer is sok sikert kíván ehhez az úthoz" - mondta Angela Merkel a politikáját gyakran bíráló, nemzeti szintű intézkedéseket sürgető bajor miniszterelnökre utalva.

Hozzátette, hogy válságkezelési terve sikerét illetően nagyon derülátó. Azt mondta: "Sokkal jobban állunk, mint ahogy egyesek gondolják", de sok lépés van még hátra az EU-ba érkező menekültek számának jelentős és tartós csökkenése felé.

Megjegyezte: ha sikerül az uniós külső határ védelmével visszaszorítani az illegális migrációt, nagyobb lehet a tagállamok hajlandósága a folyamat "legalizálására", menekültkontingensek befogadására Törökországból, Jordániából és Libanonból az EU és partnerei közötti tehermegosztás jegyében.

Ismét elutasította a menedékkérők befogadására egyoldalúan kijelölt létszámkorlát gondolatát és hangsúlyozta, hogy Németország felelőssége és elemi érdeke az emberiességen alapuló és közös megoldás, amely biztosítja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet egységének fenntartását. "Ez történelmünk egy nagyon fontos szakasza", és nemcsak Schengen a tét, hanem Németország és az EU tekintélye a világban - mondta Angela Merkel.

A görögországi helyzetről elmondta, azért kezdeményezte a török miniszterelnökkel tartandó rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását március elejére, alig tíz nappal a rendes uniós csúcs előtt, mert tudta, hogy Ausztria rövidesen korlátozza a befogadandó menedékkérők számát, ami súlyos következményekhez vezethet. A görögországi helyzetet éppen az idézte elő, hogy a huszonnyolcak ugyan egyetértenek a közös megoldásban, de egyesek - mint Ausztria - nem hisznek eléggé annak sikerében, és ezért mások kárára cselekednek.

Nem szabad cserben hagyni Görögországot és nem szabad megengedni, hogy az EU "tönkremenjen" - hangoztatta a német kancellár.

A Magyarországon tavaly szeptemberben kialakult helyzetről szólva kiemelte: téves az az állítás, hogy megnyitotta Németország határait. „A határok nyitva álltak, és csak nem zártam le őket" - mondta.

Hozzátette, hogy továbbra is helyesnek tartja a Magyarországról elindult menekültek ügyében szeptember 4. éjszakáján hozott döntést, és kifejtette: ugyan az "emberiesség parancsolatára" cselekedett, de az akkori helyzetet tekintve "nem volt olyan nagyon különleges" a döntés, hiszen korábban is tömegesen érkeztek menekültek Németországba - egyedül augusztusban 102 ezren -, és csupán „egyszerűen folytattam azt, ami egy nappal korábban egyébként is zajlott a különvonatokkal".

Ezekkel a vonatokkal menekültek utaztak Németországba jeggyel, amelynek megvásárlását Orbán Viktor magyar miniszterelnök megengedte, aztán egyszer csak "hirtelen nem engedte fel a vonatokra a jeggyel rendelkező embereket", akik ezért gyalog indultak útnak - mondta Angela Merkel.

Arra a felvetésre, hogy az eurózóna válságával ellentétben most mások jóakaratára van utalva és a "kérelmező" helyzetébe került, azt mondta, szerinte ez nem így van, Németország nincs sem kiszolgáltatott, sem kiemelt helyzetben. Valamennyi uniós tagországnak van felelőssége, és mindegyik szeretné megőrizni Schengent.

Megjegyezte, „Orbán Viktor (...) arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült" a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel "sok ukrán menekültje van".

"Ez azért mégiscsak egy elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást" - mondta a német kancellár.

Angela Merkel az egyórás interjúban a német belpolitikai helyzetről szólva vitatta azt a meglátást, hogy országa mélyen megosztottá vált volna. Úgy vélte, inkább "polarizáció és átpolitizálódás" tapasztalható, és enyhülhet a feszültség, amikor látszanak majd a válságkezelés eredményei.

A kancellár ismét elítélte a menekültellenes atrocitásokat, és elítélte a Kölnben szilveszterkor - a hatóságok szerint többnyire észak-afrikai férfiak által - elkövetett szexuális zaklatásokat és rablásokat is, amelyekkel kapcsolatban leszögezte, hogy "a multikulti nem megoldás", a beilleszkedés pedig nem önkéntes tevékenység a menedékkérők, menekültek részéről, hanem a genfi menekültügyi egyezményben rögzített kötelesség.

Forrás: MTI