Pesti Srácok

Nincs megállapodás a szaktárca és a pedagógusok között

Nincs megállapodás a szaktárca és a pedagógusok között

Konzultáció zajlott, megállapodás nem született a pedagógusok sztrájkbizottsága és a szaktárca tárgyalásán - mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a több mint háromórás egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón, pénteken Budapesten. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára azt emelte ki: ismét meghívta a feleket a köznevelési kerekasztalra, és nyitottak az egyeztetésre.

Galló Istvánné PSZ-elnök azt mondta: egyetértettek abban, hogy a pedagógusok sztrájkbizottsága által megfogalmazott 25 pontról tárgyalni kell, de az irányokban nézetkülönbség van, ezekről vitát folytattak. Sajnálatát fejezte ki, hogy a sztrájkbizottsági tárgyalásra Balog Zoltán miniszter nem tudott elmenni. Az érdekvédő úgy fogalmazott: a pénteki háromórás tárgyalás "csak egy konzultáció volt, megállapodással nem zárult". Hasonló ígéretek hangzottak el, mint a köznevelési kerekasztalon, de az és a sztrájkbizottsági tárgyalás más műfaj - fűzte hozzá.

A tárgyaláson szintén részt vevő Hajnal Gabriella, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke megerősítette: konkrét megállapodás nem született, arra kaptak ígéretet, hogy a jövő héten írásos anyagot bocsátanak a rendelkezésükre. Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke azt mondta, alapvetően foglalkoztatási kérdésekben várnak gyors előrelépést. Rétvári Bence úgy fogalmazott: van értelme a további vitának és van értelme a további egyeztetésnek. Arról, hogy miért nem Balog Zoltán miniszter vett részt a megbeszélésen, elmondta: a tárca vezetője a kormánypártok lillafüredi frakcióülésén volt. Hozzátette: a megbeszélésen ismertette azokat a határidőket, témákat, amelyeket a kormány vállalni tud. A sztrájkbizottságnak átadtak minden iratot, ami a kerekasztal első ülésén született, így a napirendet, a vállalásokat és a határidőket is.

PestiSracok facebook image

Szavai szerint a sztrájkbizottság által megfogalmazott 25 pont mintegy fele az aktuálisan végrehajtható, szeptemberi határidővel szerepel a kormányzati besorolásban, amit a kerekasztalon ismertettek. Ezek között találhatók az intézményeket érintő kérdések. További egynegyedük a 2017. januári határidőhöz kapcsolható, és további egynegyedük a 2017-es év folyamán végrehajtandó intézkedéscsomagba sorolható. Ezek között említette a tartalmi kérdéseket. Az iskolai konzultációk során érkezett 4538 javaslat és a szakszervezetek 25 pontja mind olyan javaslat, amit a kormány fontosnak és kezelendőnek, figyelembe veendőnek tart - jegyezte meg Rétvári Bence.

A parlamenti államtitkár összegzése szerint sok olyan kérdés van, amiben már korábban is hasonlóan gondolkodtak. Példaként említette az intézmények fenntartását, amelynek formáját tekintve van eltérés. Az Emmi azon az állásponton van, hogy általános állami fenntartás legyen, míg a szakszervezetek ezt választható módon képzelnék el. Hangsúlyozta: 2010 után radikálisan hozzá kellett nyúlni a köznevelés rendszeréhez, és azt az asztal körül senki nem vitatta, hogy ami akkor volt, az nagyon messze állt a tökéletestől.

A változások pozitív elemei között említette a béremelést, ami idén is 34 milliárd pluszt jelent, illetve az ingyenes tankönyveket, ami szeptembertől az összes alsó tagozatos érinti. Szólt a gyermekétkeztetés kiterjesztéséről és kitért arra is, hogy ma már jelentősen többen jelentkeznek pedagógusnak, mint öt éve. Nagyon bízik abban, hogy eljön az az idő is, amikor a megjelent szakszervezetek is el tudnak menni a kerekasztal ülésére, a pénteki egyeztetésen többször is meghívta őket - jegyezte meg Rétvári Bence, aki szerint "ott történnek a dolgok" a köznevelés rendszerén belül, és érdemes ott lenni.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.