Tervezői felelősségbiztosítást írhatna elő a kormány
Felelősségbiztosítás előírásának lehetőségét is tartalmazza az építészeti-műszaki tervezői tevékenység megkezdéséhez és folytatásához az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása, amelyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken nyújtott be az Országgyűlésnek. A javaslat július 1-jétől kizárólag elektronikus úton tenné lehetővé a 300 négyzetméternél nem nagyobb épületek bejelentését az építésügyi hatóságnál.
Lázár János a parlamenti honlapon olvasható javaslata szerint a felelősségbiztosításra a szakmai garanciák megtartása, valamint a tervezői és kivitelezői felelősség tényleges érvényesülése érdekében van szükség. A javaslat azt tenné lehetővé, hogy rendeletben írhassa elő a kormány a kötelező felelősségbiztosítást. A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni - áll a javaslatban. Ezen épületeknél egyszerű bejelentéshez kötött az építkezés, és a törvényjavaslat indoklása szerint azért szükséges az építész megbízása, hogy a bejelentésnek megfelelő megvalósulás szakmailag garantált legyen. Azt írják, ezzel növekszik az építészeti-műszaki tervező felelőssége is, aki ennek ellenértékeként kormányrendeletben meghatározott díjazásban részesül.
A javaslat meghatározza a helyi építési szabályzat tartalmát, illetve azt, hogy ezt figyelembe kell venni a 300 négyzetméternél nem nagyobb házak építésénél. Az előterjesztés rögzíti: építési tevékenységet jogerős építésügyi hatósági engedély helyett kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni. A kivitelezési dokumentáció tartalma pedig nem térhet el a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól. Lehetőség lesz arra, hogy kormányrendeletben eltérjenek mindkét szabálytól. A javaslat indoklása szerint a "házilagos" kivitelezés elterjedésének segítése érdekében a saját vagy a hozzátartozó részére végzett építési tevékenység részletszabályait kormányrendeletben határozzák meg.
A hatályos szabályozás szerint ugyanis az, aki nem jogosult kivitelezői tevékenység végzésére, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, különböző jogszabályok betartása esetén saját magának vagy hozzátartozójának építhet házat. A javaslat törli a szövegből a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítés követelményét. A jövőben a kivitelező az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért lesz felelős. A hatályos szabályok szerint a építési engedélyben foglaltak betartásáért felelős.
A javaslat szerint az építtető felelőssége is változik az új fogalmak miatt: a tervdokumentációban, kivitelezési tervekben foglaltak helyett az építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban foglaltak betartásáért felel. A jövőben az építésfelügyeleti hatóság megtilthatja az építkezés folytatását építési napló hiányában - áll az előterjesztésben. Meghatározzák a jogszerűtlen, továbbá a szakszerűtlen építési tevékenység eseteit az egyszerű bejelentés miatt. Újraszabályozzák a fennmaradási engedélyt a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépült házak esetében az egyszerű bejelentésekkel összefüggésben. Ezzel egyidejűleg megszűnik az a lehetőség, hogy fennmaradási engedély lényegében bármilyen esetben kérhető, ha a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. A fennmaradási engedély megadása a továbbiakban csak és kizárólag objektív alapon lehetséges. A törvényjavaslat a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, kivéve egy július 1-jén hatályba lépő rendelkezést, miszerint az építtető az építési tevékenységet 300 négyzetméternél nem nagyobb lakóházak esetén a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal kizárólag elektronikus úton jelentheti be az építésügyi hatóságnak.
MTI
