Pesti Srácok

Orbán: Döntésem nem Európa ellen szól, hanem az európai demokrácia védelméért

Orbán: Döntésem nem Európa ellen szól, hanem az európai demokrácia védelméért

Illúziónak nevezte azt a tervet, hogy több százezer embert átvegyenek Törökországtól és elosszanak a tagállamok között Orbán Viktor. A Bild című német lapnak adott interjúban hozzátette, „engem itt Budapesten felakasztanának a lámpavasra, ha ehhez hozzájárulnék".

Miért kellene importálnunk a nyugati államok gondjait?

A kormányfő a „A Németországból érkező hang goromba, durva, agresszív" című interjúban elmondta, azért kezdeményezett népszavazást, hogy megakadályozza az uniós jogot sértő EU-kényszerkvótát. Nem lehet az emberek feje felett a jövendő nemzedékek életét nagyban megváltoztató döntéseket hozni, a befogadási kvóta pedig megváltoztatná Magyarország és Európa nemzetiségi, kulturális és vallási profilját - tette hozzá. Kiemelte, „döntésem nem Európa ellen szól, hanem az európai demokrácia védelméért".

PestiSracok facebook image

A demokrácia alapelve ugyanis a hűség a nemzethez, a közép-európaiak pedig megtanulták, hogy elveszítik szabadságukat, ha nem a polgárok érdekeit képviselik. Hozzátette, „nem megosztani, hanem védeni akarjuk polgárainkat". Ezt azt jelenti, hogy „nem akarjuk, hogy migránsok jöjjenek hozzánk" - tette hozzá, felvetve, „miért kellene importálnunk nyugati államok gondjait?"

Európa a nemzeti érdekek összességéből jön létre, és az Európa-politika nem állhat az egyes országok érdekeivel szemben - szögezte le arra a kérdésre, hogy számára fontosabbak-e a nemzeti érdekek Európánál. Arra a kérdésre, tönkremehet-e Európa, amely Helmut Kohl volt német kancellárnak szívügye volt, egyebek között kifejtette, hogy Helmut Kohl tanítványai közé sorolja magát. Hangsúlyozta, most a „brüsszeli káosz és az unió lebénulása" fenyeget.

Brüsszel eltűri a szerződésszegés kultúráját

A miniszterelnököt leginkább az zavarja, hogy Brüsszel eltűri a „szerződésszegés kultúráját". A kérdésre, osztja-e Robert Fico szlovák kormányfő azon nézetét, hogy a németek diktátumot adtak a menekültkérdésben, azt válaszolta, nem beszélne diktátumról, ugyanakkor a „Németországból érkező hang goromba, durva, agresszív", és ez a „migrációs válság jelenlegi káoszában nagy probléma", hiszen a németek és „mi, közép-európaiak őrizzük Európa alapértékeit", a keresztény-zsidó világképet, a megbízhatóságot, hogy a szerződéseket mindig betartják. Most a vita helyett összetartásra lenne szükség, kiváltképp azért, mert Brüsszelből „egész más jelzések érkeznek: multikulti, rendetlenség, szerződésszegés" - mondta a kormányfő.

Merkel bizonyára szemmel tartotta népe javát

Nemmel válaszolt a kérdésre, hogy a német különút felelős-e a menekültválságért, és kifejtette, a menekülthullámot a közel-keleti káosz váltotta ki, a német kancellár pedig „csak reagált erre és üdvözölte a migránsokat", és eközben „bizonyára szem előtt tartotta népe javát".

Szívből kívánom Merkel asszonynak, hogy sikerüljön, amit elkezdett", de „mi magyarok fenntartjuk magunknak a jogot, hogy ne vegyünk részt ilyen kísérletekben, mert azt gondoljuk, hogy ez áll népünk érdekében" - mondta Orbán Viktor. Kijelentette, hogy aki tömegesen visz be országába „nem regisztrált bevándorlókat a Közel-Keletről", az terrorizmust, bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát is importál. Elmondta, hogy Magyarország a kultúrák olvasztótégelye, ahol keresztények és zsidók „együtt, és nem egymás mellett élnek", nincsenek gettók vagy környékek, amelyeket tanácsos elkerülni, és nem fordulnak elő olyan jelenetek, mint szilveszterkor Kölnben. Hangsúlyozta, nem szeretné, hogy gyermekeinek olyan világban kellene felnőniük, amelyben "Köln megtörténhet".

Csak pár tízezer igazi menekült lenne Európában…

A kormányfő kiegészítette azt a korábban a Bildnek tett kijelentését, miszerint a magyar alkotmány első paragrafusa szerint a német kancellárnak mindig igaza van. Azt mondta, nem kell mindenben utánozni a németeket, „a német menekültpolitika nem alternatíva nélküli, de Merkel asszony alternatíváját nem látom".

Nem "szépségversenyről" van szó, reagált arra a kérdésre, tetszik-e neki a német kancellár legnagyobb ellenfelének szerepe. Aláhúzta, tény, hogy ha tavaly nyáron Berlinben és Brüsszelben hallgattak volna a közép-európaiakra, akkor ma legfeljebb néhány tízezer "igazi menekült" lenne Európában, és nem több mint egymillió "ellenőrizetlen migráns". Hozzátette, kezdettől fogva követelték a bevándorlók megállítását, és a menekültek és "gazdasági migránsok" szétválasztását.

Arról, hogy milyen hibák vezettek Angela Merkel elszigeteltségéhez, megjegyezte, a magyar alkotmány második paragrafusa szerint „soha ne adj tanácsokat a német kancellárnak". Szerinte az európai politika a migrációs kérdésben egyre inkább elszigetelődik, és a politikusok túl kevéssé hallgatnak a népre, nem csak Németországban. Vesztes helyzetbe kerül, aki a bevándorlás kérdésében a polgárok megkérdezése nélkül és az emberek akarata ellen akar dönteni - mondta.

Brüsszel alázatosan biztonságot koldul

Magyarország nem tartozik Németországnak, "kivittek vagyunk" - fogalmazott a szolidaritásról szóló kérdésre, hangsúlyozva, a magyarok nem szívesen élnek más pénzén, és nem akarják, hogy más az ő pénzükön éljen. Szerinte a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról hozott döntés "nem legális" és ellentmond az uniós jognak. Ez az elosztási képlet egyszerűen értelmetlen és nem működik, de ezt Brüsszelben nem akarják elismerni - húzta alá. Segíteni csak annak lehet, aki elfogadja a segítséget - fogalmazott Orbán Viktor Görögországról szólva. Hozzátette, hogy "szurkol" a görögöknek, „de a jogot és a törvényt nekik is be kell tartaniuk".

A március elejére tervezett EU-Törökország csúcsról egyebek között kifejtette, az EU „alázatosan koldul" a külső határok biztonságáért, ami nem jó politika, mert „Európa jövőjét és biztonságát függővé teszi Törökország jóakaratától". Orbán Viktor hozzátette, Brüsszel olyan ígéreteket tesz a törököknek, amelyeket az uniós tagországok nem tudnak és nem is akarnak betartani. Illúziónak nevezte azt a tervet, hogy több százezer embert átvegyenek Törökországtól és elosszanak a tagállamok között. „Engem itt Budapesten felakasztanának a lámpavasra, ha ehhez hozzájárulnék" - mondta a miniszterelnök.

Forrás: MTI Fotó: 24.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.