Pesti Srácok

Súlyos szabálytalanságokat találtak a kórházi közbeszerzéseknél

Súlyos szabálytalanságokat találtak a kórházi közbeszerzéseknél

Tíz ellenőrzött egészségügyi intézmény közül kilencben súlyos szabálytalanságokra bukkant az Állami Számvevőszék, amikor a közpénzek elköltését vizsgálta – írja a Magyar Idők. A portál információi szerint a naponta használatos gyógyszerek és gyógyászati eszközök beszerzése mellett némelykor a takarítás és az őrzés megrendelését, valamint az informatikai eszközök bérlését is közbeszerzési eljárások nélkül intézték korábban egyes nagyobb hazai kórházak.

Összesen tíz nagyobb kórház pénzügyeinek 2008 és 2013 közötti alakulását tekinti át az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a vizsgálódáshoz tavaly fogtak hozzá a szervezet szakemberei. Négy egészségügyi intézménynél már lezárult az ellenőrzés, másutt még kutakodnak a számvevők – olvasható a cikkben. A folyamat mostani állásáról a lap megtudta, hogy a tíz vizsgált kórházból kilencnél súlyos közbeszerzési szabálytalanságokra bukkant az ÁSZ. Napvilágra kerültek például a korábbi idők olyan esetei, amikor alap nélkül mellőzték a közbeszerzési eljárásokat, máskor törvénybe ütköző módon változtatták meg a kórházi szerződéseket, megint máskor az összeszámítás maradt el.

A feltárt visszásságok miatt a számvevőszék a kilenc érintett egészségügyi intézmény több ügyét is a Közbeszerzési Döntőbizottság elé vitte. Az ÁSZ értesítései alapján a közbeszerzésügyi hatóság eddig 116 határozatot hozott meg, ezekben 7,3 millió forint bírságot szabott ki. A java azonban még csak most következhet, a döntőbizottság ugyanis nyolc kórház ügyeinek vizsgálatát még nem fejezte be teljes körűen.

PestiSracok facebook image

Az Állami Számvevőszék által ellenőrzött tíz intézmény között megtalálható a Péterfy Sándor utcai kórház, a pesti Jahn Ferenc-kórház, valamint a Zala Megyei Kórház is – ezeken a helyszíneken már befejezték munkájukat a számvevők. A jelentésekből kiderül, hogy az érintett kórházak 2008 és 2011 között – állami tulajdonba kerülésüket megelőzően – sokszor nem folytatták le a szükséges közbeszerzési eljárást, nemegyszer pedig a jogszabályok előírásai ellenére hosszabbították meg szerződéseik időtartamát. A számvevőszék megállapította, hogy a szabálytalanságok egy része a napi feladatok ellátásához szükséges gyógyszerek és segédeszközök megvásárlásához kapcsolódott. Sérültek ugyanakkor a törvényi előírások például a takarító- és a tisztítószerek beszerzésekor, valamint az őrző-védő szolgáltatások igénybevételekor, s akadtak közbeszerzési gondok némelykor még az informatikai eszközök bérlésénél is.

Az egészségügyi intézmények 2012 elején állami tulajdonba kerültek, a fenntartás és irányítás feladatait a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (Gyemszi) – mai nevén az Állami Egészségügyi Ellátó Központ – vette át.

A számvevők a Gyemszi működésében is több kivetnivalót találtak, például azt, hogy a szervezetfejlesztési intézet nem ellenőrizte sem menet közben, sem utóbb a kórházak közbeszerzéseit. Az ÁSZ megállapításaiból – egyebek mellett – leszűrhető, hogy az egészségügyi intézmények vezetésének hibái és a tulajdonos, vagyis az állam kontrolljának hiá­nyosságai súlyos, sokmilliárdos következményekkel járhatnak. A számvevőszék szerint ezek miatt elengedhetetlen, hogy a kórházak gazdálkodásáért felkészült, pénzügyi-gazdasági szaktudású személyek feleljenek – teszi hozzá a Magyar Idők.

Forrás. Magyar Idők

Fotó: aszhirportal.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.