Egy NATO-tiszt is érintett lehet a kémügyben
Egy Magyarországon tartózkodó NATO-tisztet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egykori magyarországi képviselet-vezetőjét is meggyanúsítaná a rendőrség abban az ügyben, amelyben kémkedés gyanújával két magyar állampolgárt korábban már előzetes letartóztatásba helyeztek – értesült a Magyar Idők.
Ahogy az ismert: a Nemzeti Nyomozó Iroda az Egyesült Államoknak és a Nemzetközi Valutaalapnak való kémkedéssel gyanúsítja az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát, Maxin Norbertet és a cég magyarországi képviselőjét, B. Béla Szabolcsot.
Kertész Gusztáv, az előzetes letartóztatásban lévő Maxin Norbert védője a napilapot tegnap úgy tájékoztatta, hogy a gyanúsítás olyan feljegyzéseken alapul, amelyeket a rendőrök B. Béla Szabolcs számítógépén találtak. Az ügyvéd nem árulta el, hogy pontosan mi szerepel a dokumentumokban, de annyit elmondott, hogy az egyik irat címe Magyarország stratégiai védelmi terve 2008–2013. A rendőrség szerint B. Béla Szabolcs ezt adta át a NATO és az IMF képviselőjének, Maxin Norbert megbízásából. Kertész Gusztáv hozzátette, a dokumentum valódi lehet, de hogy kitől és miként került a férfi számítógépére, azt egyelőre nem tudni.
Az üggyel összefüggő legutóbbi kihallgatásán Maxin Norbert megismételte, hogy valóban létezett egy Birodalom nevű csoport, de az nem kémszervezet volt, ahogyan azt a rendőrség gondolja. A hobbitörténész Maxin szerint ez egy fantasyközösség, amelyben „beceneveket adtak egymásnak, közösen főztek lekvárt, hógolyóztak, főzőcskéztek és minden szerdán történelmi továbbképző esteket tartottak”. Az ügyvédtől azt is elárulta, hogy a Birodalom tagja volt több prominens üzletember és ismert politikus is.
Az ügy fejleményeiről a Magyar Idők a rendőrséget is megkérdezte, ahonnan lapzártáig nem érkezett válasz. Az amerikai nagykövetség az esettel összefüggésben legutóbb azt írta, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányának politikája szerint nem kommentálnak folyamatban levő jogi ügyeket, valamint nem reagálnak hírszerzési esetekről szóló találgatásokra. Ezt a politikát alkalmazzák akkor is, ha az Egyesült Államok nem része a jogi eljárásnak, illetve ez a válasz még a „legvadabb állításokra is”.
Forrás: Magyar Idők
