Pesti Srácok

Minden migránst külön megvizsgálnának - Alakul a török-uniós paktum

Minden migránst külön megvizsgálnának - Alakul a török-uniós paktum

Sikerült megállapodni az Európai Unió és Törökország között készülő migrációs egyezmény kompromisszumos szövegéről az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli tanácskozásán - jelentette be Xavier Bettel luxemburgi kormányfő ma hajnalban a Twitteren.

Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője szűkszavúan mindössze arról tájékozatott, hogy "véget ért a munkavacsora", és közölte, a várakozásokkal és a szokásokkal ellentétben ezúttal nem tartanak az ülés után sajtótájékoztatót az uniós intézmények vezetői. Xavier Bettel tájékoztatása szerint Donald Tusk európai tanácsi elnök péntek délelőtt fogja ismertetni Ahmet Davutoglu török kormányfővel az uniós vezetők által elfogadott szöveget.

Amennyiben a török miniszterelnök számára nem lesz elfogadható a tervezet, az uniós állam- és kormányfők ismét összeülnek tanácskozni. Névtelenséget kérő uniós források szerint, bár nem sokat változtattak azon a szövegen, amelyet eredetileg vitára bocsátottak, sikerült eloszlatni a körvonalazódó megállapodás jogszerűségével kapcsolatos aggályokat és biztosítani, hogy a menedékkérők visszatoloncolása a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával történjen.

PestiSracok facebook image

Az elfogadott megállapodás-tervezetben állítólag kiemelték, hogy a menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni, valamint arra is kitértek, hogy az érintettek Törökországba történő visszaküldésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai is részt fognak venni. A név nélkül nyilatkozó tisztségviselők közlése szerint a dokumentumban hangsúlyozták, a Törökországgal szembeni uniós vízumkényszer eltörlése akkor lehetséges, ha Ankara eleget tesz a vonatkozó előírások mindegyikének.

A török uniós csatlakozási fejezetek megnyitásáról semmifajta konkrét kötelezettségvállalást nem tartalmaz a kompromisszumos javaslat, mindössze annyit írtak, hogy erre sort fognak keríteni, "amint lehetséges". A Törökországban lévő szíriai menekültek ellátásához a már felajánlott hárommilliárd eurón felüli további uniós pénzügyi támogatás kérdéséről abban egyeztek meg, hogy arra kizárólag a már elfogadott összeg felhasználása után kerülhet sor. Charles Michel belga miniszterelnök mindezek ellenére arra figyelmeztetett, hogy nem jelenthet "biankó csekket a Törökországgal kötött megállapodás".

A körvonalazódó egyezmény értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkényszert a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból az egyezmény hatályba lépése után illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Orbán: a magyar érdekeket meg tudjuk védeni

A magyar kormány célja, hogy kizárólag önkéntes alapon történjen bármifajta menekültcsere vagy betelepítés az Európai Unió és Törökország között készülő esetleges migrációs egyezmény keretében - ezt még a csúcs megkezdése előtt hangsúlyozta tegnap Orbán Viktor . A magyar miniszterelnök kifejtette, azzal a céllal ülnek le a tárgyalóasztalhoz, hogy "ha lesz is a törökökkel megállapodás, akkor abban csak olyan szakaszok szerepeljenek, amelyek a Törökországból érkezőknek a betelepítését önkéntes alapon és nem kényszer alapján akarják rendezni". Orbán leszögezte, fontos, hogy megmaradjon Magyarország mozgástere, és majd nemzeti hatáskörben nemet lehessen mondani a kötelező jellegű "népességmozgatásra". "A magyar érdekeket meg tudjuk védeni, hogy azon felül mi lesz, azt meglátjuk" - összegzett Orbán Viktor, a csúcsértekezletre érkezve.

MTI-hírösszefoglaló, vezető kép: Mark Rutte holland kormányfő, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Mariano Rajoy spanyol kormányfő és Orbán Viktor a csúcsértekezleten - Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.