Pesti Srácok

Jogerősen is védetté nyilvánították a Golgotát

Jogerősen is védetté nyilvánították a Golgotát

Másodfokon is megállapították Munkácsy Mihály Golgota című műremekének védettségét – közölte a Magyar Időkkel az alkotás védettségének ügyében első- és másodfokon is eljáró Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ.

A jogerős döntés értelmében a Munkácsy-trilógia részét képző Golgota című festményt csak külön engedéllyel lehet kivinni az országból, de még a debreceni Déri Múzeumból is más helyre szállítani, miközben az állam élhet elővásárlási jogával. A műkincset a Műtárgy-felügyeleti Iroda időnként ellenőrizheti, illetve a tulajdonosnak hozzáférhetővé kell tennie azt kutatási, kiállítási célokra.

A lap a Déri Múzeumtól megtudta a Golgota jelenleg is egy bársonylepellel letakarva áll az intézmény kiállítótermében, azt azonban egyelőre nem közölte a Forster Központ, hogy törvényi kötelessége-e leleplezni a képet a tulajdonosnak. A szakemberek szerint nagy viták várhatók a jogerős döntés után arról, hogy a tulajdonosnak le kell-e lepleznie és a nyilvánosság elé kell-e tárnia a Golgotát.

PestiSracok facebook image

A Magyar Idők emlékeztetett, a Forster Központ tavaly november 20-i elsőfokú döntésében vette fel a védett műalkotások listájára az amerikai–magyar üzletember, Pákh Imre tulajdonában lévő Golgotát. Novemberben Pákh megfellebbezte a döntést, mondván, jogellenesnek és indokolatlannak tartja az eljárást. A műgyűjtő a másodfokú döntés meghozatala után – de annak eredményét még nem ismerve – azt mondta: – Borítékolható, hogy a Forster Központ másodfokon is a tavalyival megegyező döntést hozott, hiszen az eljárás ahhoz hasonlít, mint amikor a bíró, a hóhér és az esküdtszék is egy személyben ugyanaz. Ügyvédeim tovább keresik a lehetőségeket – tette hozzá a műgyűjtő.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban világossá tette: a képet a jegybank Értéktár programjának részeként kívánja megvásárolni, a műkincsvételre vonatkozó lehetőségeken belül, amelyeket ez esetben jogszabályok határoznak meg. Az MNB továbbra is a nyilvánosság előtt is ismert hatmillió dolláros – azaz több mint 1,6 milliárd forintos – vételárat határozza meg a Golgotáért. A védetté nyilvánítás előtt az amerikai–magyar műgyűjtő kilencmillió dollárt kért a trilógia tulajdonában lévő darabjáért és többször azt állította, hogy egy orosz vevőjelölt már érdeklődik a festmény iránt.

Forrás: Magyar Idők

Fotó: Magyar

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.