A magyarok és a lengyelek hisznek az erős Európában
A lengyelek és magyarok hisznek az erős Európában, abban, hogy Európa erejét az olyan szabadságszerető nemzetek adják, amilyen a lengyel és magyar – mondta Áder János köztársasági elnök a magyar-lengyel barátság napja alkalmából tartott ünnepségen szombaton Budapesten.
Az államfő a Pesti Vigadóban rendezett eseményen kiemelte: a lengyelek és magyarok 1956-ban megmutatták, hogy miben áll a nemzeteinktől idegen ideológia, a sztálinista diktatúra egyik fő gyengesége. Abban, hogy nem értette meg az együttérzés, a szolidaritás erejét, azt, hogy ezek az értékek tesznek közösséggé egy nemzetet, és nem értette meg, hogy egy nemzet így válik erősebbé minden diktatúránál, minden megszállónál – vélekedett.
Azzal kapcsolatban, hogy idén ünnepelik az 1956-os poznani felkelés és a magyar forradalom 60. évfordulóját, Áder János hangsúlyozta: „együtt emlékezhetünk két szabadságszerető nemzet hosszú küzdelmeire, hősies pillanataira”. Így arra a júniusi napra, amikor hatvan éve Poznanban lengyel munkások vonultak az utcára, és „az embertelen normarendszer elleni tiltakozás” felkeléssé vált, a hatalom pedig kíméletlenül, véres megtorlással válaszolt. A lengyelországi felkelést látták követendő példának azok a magyar fiatalok, akik ugyanezen év októberében előálltak a maguk követeléseivel – mondta.
Úgy fogalmazott, „Lengyelország példája lelket öntött a magyarokba, és Budapesten is feltört a szívekből a fájó elégedetlenség, az égető szabadságvágy”. Hatvan éve a lengyel barátainkkal érzett szolidaritás a magyarok lengyel hőse, Bem József szobrához hívta a fővárosiakat, és kitört az 1956-os magyar forradalom. Az államfő felidézte: azokban a napokban lengyel zászlók is lobogtak a pesti utcákon vonuló tömegben, lengyel egyetemisták is jelen voltak, akik a magyar himnuszra a lengyel himnusz eléneklésével válaszoltak. Másnap egy varsói nagygyűlésen már a magyar zászlóknak szólt a taps – tette hozzá.
Arra is emlékeztetett, hogy ’56-ban lengyelek ezrei adtak vért, mert a közös célokról ugyanazt gondolták, és kétszer annyi adomány érkezett lengyel földről azokban a napokban Magyarországra, mint a világ valamennyi népétől összesen. Áder János azt mondta: a lengyelek és magyarok 1956-ban megmutatták, hogy miben áll a nemzeteinktől idegen ideológia, a sztálinista diktatúra egyik fő gyengesége.
Abban, hogy „nem értette meg az együttérzés, a szolidaritás erejét, nem értette meg, hogy ezek az értékek tesznek közösséggé egy nemzetet, és nem értette meg, hogy egy nemzet így válik – előbb vagy utóbb – erősebbé minden diktatúránál, minden megszállónál” – vélekedett. Az államfő úgy látja, a magyar és lengyel nemzet ősi barátságát a lelkünkben kell keresni, „ennek köszönhetően ma is jól értjük egymás gondolatait, törekvéseit”. Több száz éves közös történelmi tapasztalatunk segít abban, hogy ma közösen emeljük fel hangunkat az európai népek sorsát érintő kérdésekben – mondta.
Áder János kiemelte: „mi, lengyelek és magyarok hiszünk az erős Európában”, hiszünk abban, hogy Európa erejét a történelmi hagyományaikat megtartó, értékeikre büszke, identitásukat megőrző nemzetek adják, az olyan szabadságszerető nemzetek„, amilyenek a lengyelek és magyarok.
Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök hangsúlyozta: a mai EU-ban kétségkívül értékválságnak lehetünk tanúi, azok az értékek vannak válságban, amelyre ez a civilizáció épült. Magyarország és Lengyelország azonban megőrzi ezeket az értékeket, és kötelességük, küldetésük, hogy ezen értékeket visszavigyék Nyugat-Európába és minden támadás ellenére védelmezzék – fogalmazott.
A lengyel államfő emellett Magyarország és Lengyelország összefonódását, a népek szétszakíthatatlanságát, barátságát hangsúlyozta. Arról beszélt, hogy a magyar-lengyel barátság napja alkalmából idén tartott ünnepségsorozat már a tizedeik ilyen rendezvény, hiszen 2006-ban találkoztak először ez alkalomból a két ország államfői, majd 2007-ben fogadott el határozatot e nap megünnepléséről a magyar és a lengyel parlament.
A lengyel elnök kiemelte: a magyar-lengyel kapcsolatok, barátság különleges éve 2016, idén tartják ugyanis a magyar-lengyel szolidaritás évét is az 1956-os poznani felkelés és a magyar forradalom emlékére. Mindkét esemény kivételes volt a nemzeteink történelmében, mert megmutatták, hogy sem a magyar, sem a lengyel nép nem hajlandó elfogadni a leigázást, azt, hogy erőszakkal elvegyék azokat az értékeket, amelyek alapján az emberek nevelkedtek, a családok éltek emberöltők óta – magyarázta.
Mint mondta, a kommunista rendszer megpróbálta eltörölni mindazt, ami hagyományosan fontos volt e két népnek, amire a nemzeti öntudatukat építették. Az, hogy a két nép nemet tudott mondani, tanúbizonysága a közöttük lévő hasonlóságnak, testvériségüknek. Túlélték a kommunizmus éveit, majd képesek voltak visszaszerezni a szabadságukat békés úton, de határozott módon, és ez is jele annak, hogy mennyire hasonló a két nép – vélekedett.
Andrzej Duda megjegyezte azt is, hogy 1939-ben, amikor Lengyelországra rátámadt két totalitárius hatalom, Magyarország befogadta a menekülő lengyeleket. Március 23-át a magyar és a lengyel parlament 2007-ben kölcsönösen a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította. Azóta ezt a napot évente megünneplik, felváltva a két országban.
Forrás: MTI, fotó: orientpress.hu
