Ausztria elnököt, Szerbia kormánypártot és képviselőket választ
Szavazásdömping van ma a szomszédságban, hiszen Ausztria államfőt, Szerbia pedig parlamenti, tartományi parlamenti és önkormányzati képviselőket választ. Mindkét országban reggel hét órától tölthetik demokratikus véleménnyel az urnákat a választópolgárok. Ausztriában jó esély mutatkozik rá, hogy az ország történetében először ne a néppárt vagy a szociáldemokrata párt adja az államfőt, míg Szerbiában a jelenlegi kormányfő, Aleksandar Vučić pártjának fölényes győzelme várható.
Ausztriában 6,4 millió választásra jogosult választhatja ki, hogy ki legyen a köztársasági elnök a következő hat évben. A tartományi szavazóhelyiségek különböző időpontokban fogadják a választópolgárokat, van, ahol csak a délelőtt folyamán, pár órán át tartanak nyitva. Az utolsó szavazóhelyiség 17 órakor zár.
Magas részvétel és a kormánypártok jelöltjeinek kudarca várható
A felmérések egybehangzóan a zöldpárti támogatottságú Alexander Van der Bellent tartják legesélyesebbnek a győzelemre, legerősebb ellenfelének a szabadságpárti (FPÖ) Norbert Hofer ígérkezik. A néppárti-szociáldemokrata kormánykoalíció pártjainak jelöltjei – Andreas Khol, illetve Rudolf Hundstorfer – a függetlenként induló Irmgard Griss mögött is lemaradva, a sor végén kullognak, ami nem vetít túl fényes jövőképet Faymann kancellár kormánya elé. A felmérések a választópolgárok körülbelül 70 százalékát várják a szavazóhelyiségekbe, és ez jócskán felülmúlná a hat évvel ezelőtti 54 százalékos részvételt, amely a legalacsonyabb volt a kötelező részvétel 1980-as eltörlése óta.
Ha az első fordulóban senki sem szerez abszolút többséget, vagyis 50 százalék fölötti támogatottságot, akkor négy héttel később a második forduló dönt a versenyben maradó két legerősebb jelölt között. Ausztriának eddig csak szociáldemokrata és néppárti elnökei voltak. A most leköszönő államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta tölti be tisztét. Legutóbb, 2010-ben mintegy 80 százalékos támogatottságot ért el.
Tizenegy szerbiai választásból nyolc előre hozott
Szerbiában háromszintű – parlamenti, vajdasági tartományi parlamenti és önkormányzati – választásokat tartanak. A 6,7 millió szavazójoggal rendelkező állampolgár 20 lista közül választhat az előre hozott parlamenti választáson, míg a vajdasági tartomány 1,73 millió szavazópolgára 15 lista jelöltjei között keresheti a megfelelőeket. Emellett Szerbia összes önkormányzatában is választást tartanak, kivéve a fővárosban, Belgrádban, ahol legutóbb két évvel ezelőtt járultak az urnákhoz az állampolgárok.
A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez a tizenegyedik parlamenti választás, és az országban uralkodó rendről tanúskodik, hogy egyúttal a nyolcadik előre hozott voksolás. Előre hozott parlamenti választást legutóbb két éve ezelőtt tartottak, önkormányzati és vajdasági tartományi voksolás viszont négy éve volt.
A magyarok megőriznék eddigi erejüket
A közvélemény-kutatások alapján biztosra vehető a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) fölényes, 50 százalék fölötti győzelme, így minden bizonnyal Aleksandar Vučić, az SNS elnöke marad a kormányfő. Hét pártnak van valós esélye az ötszázalékos küszöb átlépésére. A kisebbségek pártjaira nem vonatkozik a küszöb: annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az eddigi öt mandátuma megőrzését tűzte ki célul.
Az urnákat este nyolckor zárják.
(MTI, kép: noz.de)
