Pesti Srácok

Precedens értékű döntés Kishantos ügyében?

Precedens értékű döntés Kishantos ügyében?

Precedens-értékű döntést hozott a kúria az állami földekre kiírt NFA-pályázatok elbírálásával kapcsolatban - állítja a GreenPeace -, amelyben többek közt megerősítette, hogy általánosságban vizsgálni kell a pályázatok kiírásának és elbírálásának jogszerűségét. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által indított per azonban több kérdést is felvet. Ha az új pályáztatási rendszer aggályos is, a régi gyakorlathoz - amikor földbárók fillérekért bérelhettek állami földet évtizedekre - sem kellene visszatérni.

A Kúria helyben hagyta a másodfokú bíróság döntését, amelyben megsemmisítette a Nemzeti Földalapkezelőnek (NFA) a Mező Vidék Bt.-vel megkötött szerződését – írja közleményében a GreenPeace. A bíróság tehát a legfelsőbb szinten is megerősítette, hogy az NFA törvényt sértett a kishantosi földek pályáztatásakor 2013-ban, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ joggal indított pert az általa korábban bérelt állami földekre kiírt NFA-pályázatok elbírálása ügyében.

Emlékezetes, a Kúria döntését megelőzően 2015. június 17-én a másodfokú bíróság már elfogadta Kishantos érveit; ítéletében semmissé tette az egyik új bérlő (a Mező Vidék Bt.) és az NFA közötti szerződést. Emellett döntött arról is, hogy az NFA pályázati kiírásának és elbírálásának jogszerűségét vizsgálnia kell a bíróságnak, és ezért ezt az ügyet visszautalta első fokra. Az NFA és a Mező Vidék Bt. azonban nem fogadta el a jogerős ítéletet a szerződés megsemmisítéséről, és a Kúriához fordult, ám az megerősítette a megtámadott másodfokú ítéletét.

PestiSracok facebook image

A GreenPeace közleményében arról ír, a precedensértékű ítélet arra utal, hogy a bíróságok ténylegesen számon kérhetik a NFA-n a jogszabályok betartását. Mint fogalmaznak, „reméljük, hogy a jog eszközével a magyar termőföld jó kezekbe kerülhet, és minél több tisztességes gazdálkodó számára nyílik lehetőség az ökológiai gazdálkodás folytatására, Kishantos mellett más területeken is”.

Forrás: GreenPeace közleménye Fotó: origo.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.