Tagadta bűnösségét a terrorcselekménnyel vádolt, Röszkén balhézó szír férfi
Elkezdődött a röszkei terrorcselekménnyel vádolt szíriai férfi pere, akit a tavaly őszi röszkei zavargások után három nappal, Győrben fogott el a Terrorelhárítási Központ. A hvg.hu tudósítása szerint Ahmed H. tagadta az állami szervek ellen irányuló erőszakos cselekményeket, a bíró megemelt hangon kérdezett, az ügyész ízekre szedte a vádlott vallomásait, az ügyvéd egyelőre nem látja azokat az adatokat, amelyek alapján védence terrorcselekményben bűnös lehet, szerinte a per a magyar jogrend próbája lehet.
Ismert, tavaly ősszel a Röszke–Horgos átkelőnél kirobbant zavargások után pár nappal, Győrben egy vonaton fogták el a férfit, első ízben tiltott határátlépés miatt hallgatták ki és helyezték előzetes letartóztatásba, majd később merült fel a terror gyanúja is. Ahmed H.-nál elfogásakor kilenc útlevelet is találtak, amelyekről rövidesen kiderült, hogy családtagjai hiteles okmányai, de lefoglalták mobiltelefonját is, amelyben militáns tartalmú felvételeket is találtak, sőt ősszel még felvetődött a magyar hatóságok részéről az is, hogy kapcsolatban áll a Tabligh Dzsamaat, a Szövetség a hit terjesztésére fundamentalista mozgalommal.
Ahmedet azzal vádolja az ügyészség, hogy hangosbemondót használva részt vett a tömeg irányításában, és a rendőrsorfalat kövekkel támadó tömegben is aktív volt. A bírónő és az ügyész is aprólékosan kérdezte a vádlottat, nem csupán az őszi cselekményekkel, de életkörülményeire vonatkozóan is. Ahmed H. korábban, a nyomozás idején tett vallomásában foglaltakat erősítette meg: tíz éve Cipruson él feleségével, két gyermekével. Elmondása szerint ott építőipari céget vezetett, Nissan típusú autója van és nagyjából 1000-1500 euró volt a jövedelme. Állítása szerint szülei betegsége miatt aggódva utazott Törökországba, hogy azoknak segítséget nyújtson, hogy a biztonságos Európába eljussanak. A tömegzavargásban, a kődobálásban való aktív részvételét tagadta a vádlott - írta a portál.
A legapróbb részletekig kíváncsi volt a bírónő arra, hogyan törte a vádlott a követ, amelynek egyes momentumai a tárgyaláson bemutatott videofelvételeken is látható, és arra is, hogy az összetört kődarabokkal milyen módon és milyen irányban dobált. A bírónő szembesítette a vádlottat a korábban a nyomozó hatóságok előtt tett vallomásával, aminek következtében a vádlott olykor összezavarodott. A vádlott azzal próbálta megindokolni, hogy miért tört követ, hogy egy pakisztáni fiúval szólalkozott össze, aki bántalmazta őt, ezt akarta „viszonozni” a kővel, végül – állítása szerint – mintha inkább kifordult volna a kő a kezéből. „Hát aztán miért nem állt bosszút, miért nem dobta fejbe azt a pakisztánit?” – tette fel a kérdést a bírónő.
A tudósítás szerint az ügyész is próbálta kérdéseivel a dobálás körülményeit tisztázni, ám a vádlott azt állította, hogy nem emlékszik az események minden részletére, mert őt időközben a helyszínen gázspray-vel lefújták. Ráadásul Ahmed H. azt is elmondta a bíróság előtt, hogy őt Szerbiában kórházba is szállították a gázspray okozta sérülései miatt. A bemutatott videó felvételeken azonban az is látható még, hogy Ahmed H. volt az a férfi, aki a rendőrsorfal elé vitt két gyermeket. A szíriai férfi végig azzal védekezett, hogy ő mindössze annyit szeretett volna elérni, hogy a röszkei határátkelőnél felduzzadt tömeget a határon átengedjék. Elsősorban saját szülei miatt aggódott, mivel édesanyja cukorbeteg, de ott volt velük még fivére, annak felesége és azok három gyermeke. A vádlott többször is hangsúlyozta, hogy soha nem volt büntetve sem hazájában, sem Cipruson: „A ciprusi titkosszolgálat is alátámasztaná, hogy soha semmilyen bűncselekményt nem követtem el.” A bírónő, Nagy Andrea a kődobálást tisztázó ügyészi kérdések közben is számos kérdést feltett. Az ügyben a vádat képviselő Szanka Ferenc a tárgyalás után, mint a Nyomozó Ügyészség szóvivője, kérdésünkre válaszolva általános érvényűen elmondta, hogy a bírónak bármikor joga van kérdést feltenni a tárgyalásokon.
A vádlott ügyvédje meglepődött, amikor azzal szembesült, hogy a vádban szerepel a terrorcselekmény is. A tárgyalás után Gerencsér András meglepődését azzal magyarázta, hogy szerinte a tiltott határátlépés, a határzár megrongálása, az állami szervek kővel való dobálása mind bűncselekmények, ám ezekért 1-5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, míg a terrorcselekmény büntetési tétele 5-20 év között lehetséges. Az ügyvéd a terrorcselekmény vádját az eddig megismert adatok alapján nem látja megalapozottnak, mivel attól, hogy egy mobiltelefonra militáns tartalmú fotókat töltöttek fel, illetve attól, hogy valaki elutazott Szaúd-Arábiába, valamint Indiába, még nem lesz terrorista. „A magyar jogrendszer próbája lesz a per” – mondta a hvg.hu-nak Ahmed H. ügyvédje. „Azt nem engedheti meg magának a magyar állam, hogy olyasvalamiért ítéljenek el valakit, amit nem követett el. A határátlépés, a kővel dobálás bebizonyosodhat, de ezek önmagukban nem terrorcselekmények.”
Forrás: hvg.hu, fotó: magyaridok.hu
