Pesti Srácok

Vasárnapi pihenőnap - MSZP: a párt ügyeletet tart az NVI előtt

Vasárnapi pihenőnap - MSZP: a párt ügyeletet tart az NVI előtt

Az MSZP már hétfő reggel óta ügyeletet tart a Nemzeti Választási Iroda (NVI) budapesti épülete előtt, mert a párt információ szerint a Kúria szerdán dönt a vasárnapi boltzárral kapcsolatos beadványokról - közölték a párt politikusai hétfőn Budapesten, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

A szocialista Nyakó István, aki a vasárnapi boltzárral kapcsolatban másodikként adott be népszavazási kezdeményezést február 23-án, azt mondta, mivel a Kúria többféle döntést hozhat, előfordulhat, hogy újra használni kell az NVI időbélyegzőjét, hogy népszavazási kérdésüket beadják.

Ennek azért van jelentősége, mert jogszabályok szerint egy tárgykörben csak egy kérdést, az elsőként benyújtottat hitelesítik. Az ellenzéki politikus beszámolt arról, hogy pénteken jogi képviselőjével a Kúrián tekintette meg az eljárás irataiba. Akkor tudták meg a fogalmazótól - folytatta - , hogy szerdán dönt a bíróság felülvizsgálati kérelmeiről.

PestiSracok facebook image

Hozzátette: azt a tájékoztatást kapta, hogy most már előre csak az ügyfelekkel közlik a döntés időpontját. Mint mondta, nem teheti meg, hogy eltitkolja azt a tényt, hogy szerdán "a demokrácia kérdésében egy meghatározó jelentőségű döntés fog születni".

Nyakó István szerint a Kúria dönthet úgy, hogy a vasárnapi boltzár ügyében elsőként népszavazási kérdését benyújtó Erdősi Lászlóné kezdeményezését hitelesíti. Dönthet úgy is, hogy Erdősiné kérdését elutasítja, míg a szocialisták kérdését hitelesíti - magyarázta. Hozzátette: a bíróság határozhat úgy is, hogy mind a két kérdést elutasítja. Utóbbi esetben ismét az NVI elé kell menni, és "újra kell játszani" a február 23-án történteket - közölte.

A politikus azt mondta, hétfő hat órától 24 órás ügyeletet tartanak az MSZP politikusai, aktivistái, amíg a Kúria döntéséről tudomást nem szereznek. Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke közölte, bárhogy is dönt a bíróság, tudni akarják, kik a február 23-án és az azt követően történtek felelősei. Szerinte az NVI és a Nemzeti Választási Bizottság tagjai nem tartották be köztisztviselői esküjüket: hivatali kötelességeiket nem részre hajlás nélkül, nem lelkiismeretesen, nem becsületesen és nem a jogszabályoknak megfelelően teljesítették.

Reméli, hogy a Kúria tisztában van azzal, nem csupán két beadvány ügyében döntenek, hanem arról is, hogy a magyar állampolgárok bízhatnak-e a jogállamban - mondta.

MTI/Fotó:mszp.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.