Pesti Srácok

Az amerikai nagykövet szerint a korrupció nagy probléma Magyarországon

Az amerikai nagykövet szerint a korrupció nagy probléma Magyarországon

Magyarországon a korrupció olyan probléma, amely aggasztja az embereket: ezt felmérések is folyamatosan mutatják - jelentette ki Colleen Bell amerikai nagykövet a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott keddi előadásán.

A nagykövet Az Egyesült Államok álláspontja a migrációról, a biztonságról és a külpolitikáról című előadásán hangsúlyozta, hogy a korrupció globális probléma, nem ismer határokat; gyengíti a jogállamiságot, megakasztja a növekedést, megfojtja az innovációt és a befektetéseket. A vállalkozók nem tudnak versenyezni, ha a szabályok azoknak kedveznek, akiknek erős a kormányzati kötődésük, a polgárok pedig úgy érzik, becsapják őket, amikor adójukkal közszolgák, választott tisztségviselők és családtagjaik zsebét tömik ahelyett, hogy megkapnák azokat a szolgáltatásokat és biztonságot, amiért fizetnek - fejtegette a korrupcióról szóló nézeteit Colleen Bell.

Ott, ahol a cégek és a kormányok korrupt elvek mentén működnek, a közigazgatás a szervezett bűnözésre kezd hasonlítani, a kormányok magáncélokra különítenek el közpénzeket - tette hozzá. Kitért arra is, hogy számszerűsíteni lehet a károkat: az Európai Bizottság becslése szerint az európai gazdaságnak az EU bruttó hazai termékének több mint egy százalékába kerül a korrupció. Colleen Bell, felidézve az Egyesült Államok oroszországi nagykövete, John Tefft korábban Ukrajnában tett kijelentéseit, leszögezte: a jogállamiság minden modern, demokratikus nemzet sikerének alapköve. Kifejtette: az embereknek tudniuk kell, hogy rendelkezésükre áll az igazságszolgáltatás, a bűncselekményekkel gyanúsítottaknak tudniuk kell, hogy a törvények rendszere biztosítja a méltányos és átlátható bánásmódot, a vállalkozásoknak pedig tudniuk kell, hogy ha szerződéseiket nem tartják tiszteletben, van lehetőség a jogorvoslatra.

PestiSracok facebook image

Colleen Bell a jogállamiság köré építette előadását, és az Egyesült Államoknak az Iszlám Állam elleni harcát is ebből a megközelítésből ismertette. Kijelentette: amit a dzsihadista szervezet el akar pusztítani - a jogállamiságot és az emberi jogokat -, azt az Egyesült Államok megvédi és megőrzi. Hozzátette ugyanakkor: a háborús bűnösöket és a terroristákat úgy kell felelősségre vonni, hogy közben nem sértik meg a polgári és szabadságjogaikat. A menekültügyi és migrációs válságról szólva Colleen Bell kifejtette, hogy a menekülteknek oktatást és munkalehetőséget kell biztosítani ott, ahol tartózkodnak. Üdvözölte az EU-török megállapodást, és reményének adott hangot, hogy az egyezmény megkönnyíti Törökországnak a menekültek befogadását és ellátását.

Colleen Bellt az előadás után a hallgatóság és az újságírók kérdéseire válaszolt. Az Origo hírportálnak arra a kérdésére, mit gondol arról, hogy Bill Clinton volt amerikai elnök a magyar és a lengyel kormányt "Putyin-féle vezetésnek" minősítette, annyit mondott: a volt amerikai elnök magánszemély, és magánvéleményének adott hangot. A CEU egyik hallgatója arról kérdezte az amerikai nagykövetet, hogy mi a megítélése azokról a hírekről, miszerint a magyar médiaorgánumok propagandaorgánumokká válnak, és sokakra nyomást gyakorol a kormány. Válaszában Colleen Bell a szabad sajtó fontosságát hangsúlyozta a demokráciában, és azt, hogy a szabad sajtót az egész térségben támogatja az Egyesült Államok.

Forrás: MTI, fotó: origo.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.