Az igazgatók kezébe kerülnek az iskolák, de az önkormányzatok is akarnák őket

Szakmai kérdésekbe a fenntartó ezután sem szólhat bele, az intézményvezetők viszont a korábbinál nagyobb jogkört kapnak mind a munkaügyi, mind a gazdálkodási kérdésekben, az önkormányzati működtetésű iskolák átvételével pedig az iskolaigazgató lesz a főnöke mindenkinek, aki ott dolgozik – erről is beszélt lapunknak Pölöskei Gáborné, a Klik elnöke.

Az állami intézményfenntartó átszervezésének célja, hogy a minőségi oktatáshoz szükséges feltételeket az ország minden szegletében biztosítsa a diákok számára – hangsúlyozta a Magyar Időknek Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke. Ehhez a korábbi, túlzottan központosított működés átalakítását tartja szükségesnek, valamint a döntések iskolákhoz való közelebb vitelét. Utóbbit célozza egyes hatáskörök leosztása július 1-től a központtól a tankerületekhez és az iskolákhoz.

A tankerületi központ – ahol lehetséges – átveszi a működtetéssel kapcsolatos feladatokat ellátó dolgozókat is a feladataikkal együtt, így januártól ismét az iskolaigazgató lesz a főnöke mindenkinek, aki ott dolgozik. Ez megszünteti a fenntartó önkormányzat és a működtető iskola közti korábbi karbantartási, illetve eszközbeszerzési vitákat, hiszen a két feladat most egy kézbe kerül. Munkáltatói és gazdálkodási téren is bővülnek az igazgatók jogkörei, akik a saját bevételek növelésében is érdekeltek lesznek, hiszen azok jelentős részét visszaforgathatják az iskolájuk fejlesztésébe. Minden iskolának saját költségvetése lesz, a tankerületi központok pedig önálló költségvetési szervként biztosítják a szükséges támogatást.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ), a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom közleménye szerint, a közoktatás átalakításával kapcsolatos kormányzati döntések semmibe veszik az önkormányzatiság, a helyi társadalom, a közösségek önrendelkezési jogának alapvető értékét. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a kabinet az önkormányzatok és az iskolát használó közösségek érdekeit figyelmen kívül hagyva és „előzetes érdemi konzultáció nélkül” államosítja a még önkormányzati működtetésű csaknem 2800 intézményt is. A tiltakozók hangsúlyozták: elvárják a kormánytól, hogy teremtse meg az önkormányzatok iskolafenntartó és -működtető szerepvállalásának jogi lehetőségét, valamint hogy érdemi partneri együttműködést alakítson ki a településekkel, a pedagógusokkal, a szülőkkel és a diákokkal.

A „totális államosítást” emlegető bírálatokkal kapcsolatban Pölöskei Gáborné, az állami intézményfenntartó elnöke felidézte, hogy a köznevelési törvény hatályba lépése előtt a fenntartónak kellett jóváhagynia az iskola alapdokumentumait, így beleszólhatott a szakmai munkába, akár a pedagógiai programba is. 2013 óta azonban csak akkor kell kikérni a fenntartó véleményét, ha az intézmény a pedagógiai programjában olyan feladatokat vállal, amelyek többletköltséget jelentenek a fenntartó számára. A szakmai kérdések a KLIK átalakítása után is az intézményvezetők hatáskörébe tartoznak majd.

magyarhirlap.hu, magyaridok.hu, kép: cserhatsurany.eu