Pesti Srácok

Az USA semmiképpen nem kér bocsánatot Hirosimáért

Az USA semmiképpen nem kér bocsánatot Hirosimáért

Barack Obama május végén Japánban részt vesz a legfejlettebb ipari országok csúcstalálkozóján, s lehet, hogy látogatást tesz Hirosimában is, abban a városban, amelyre az amerikaiak a második világháború idején ledobták a történelem első atombombáját. Az amerikai elnök azonban semmiképpen nem kér bocsánatot.

A Fehér Ház megerősítette, hogy az elnök a hónap végén Japánban lesz, de az esetleges hirosimai vizitről Josh Earnest szóvivő csak annyit mondott, hogy a program még nem végleges. Arra az újságírói kérdésre, Obama nem gondolja-e, hogy Japán megérdemel formális bocsánatkérést az 1945. augusztus 6-án ledobott atombombáért, a sajtószóvivő határozott és egyértelmű nemmel válaszolt.

PestiSracok facebook image

- felelte Josh Earnest.

A kérdés nem először merül fel, kivált, amióta John Kerry - első amerikai külügyminiszterként - április közepén Hirosimában járt, és japán kollégájával, Kisida Fumióval együtt koszorút helyezett el a Béke Emlékparkban. Kerry a vizit alkalmával úgy nyilatkozott az amerikai sajtónak, hogy az élmény torokszorító volt, és okvetlenül kéri Obama elnököt is a látogatásra.

- mondta Kerry az áprilisi látogatás utáni sajtóértekezletén.

Obama elnök többször is felhozta, hogy szeretné felkeresni Hirosimát és az amerikai atomtámadás sújtotta másik japán várost, Nagaszakit is. „Sokat jelentene számomra e két város meglátogatása" - mondta 2009 végén az akkori japán kormányfővel folytatott eszmecseréje után.

Forrás: MTIFotó: nbcnews.com

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.