A magyar külügy gyors eljárása és a szegedi orvosok profizmusa mentette meg egy szír kisfiú életét
Budai Gyula miniszteri biztos és a magyar külügyminisztérium villámgyors intézkedésének köszönhetően mentették meg Magyarországon egy szír kisfiú életét - értesült a PestiSrácok.hu. Portálunk információi szerint a 16 éves Solayman Ibrahim mindössze néhány óra alatt kapott vízumot és beutazási engedélyt a külügyi tárcától, hogy életmentő koponyaműtétet hajthassanak végre rajta a Szegedi Klinikán. A szír fiút április 28-án operálták meg Szegeden, egy daganatot távolítottak el a kisagyából. Ez egy bonyolult műtét, ami nagy felkészültséget igényel nem csak a műtőorvostól, hanem mindenki mástól, akinek a szakértelmére szükség van a műtét előtt, közben és után. Solayman Ibrahim a sikeres műtét után elmondta, bár jól érzi magát Magyarországon, de hiányzik neki az otthona, visszavágyik Szíriába és nem akar Európában maradni.
Térjünk a lényegre!
Hogyan kerülhetett a szegedi idegsebészeti klinikára a libanoni határtól mindössze 45 kilométerre fekvő Banias városában élő gyermek?
A kulcs a nagybácsi, aki évtizedek óta Magyarországon él, orvosként dolgozik. Egy évben egyszer biztosan, de van, amikor többször is meglátogatja családját Szíriában. Idén április elején járt otthon, ahol most is minden úgy történt, mint korábban mindig: megbeszélték a család dolgait, nővére pedig elmesélte neki legkisebb fiával kapcsolatos aggodalmát. Azt vették észre, hogy néhány hét óta a kisfiú nem tud írni a jobb kezével: mintha elfelejtette volna, hogyan kell. A doktor úr először kimerültségre, stresszre gyanakodott. Mivel azonban a tünetek sclerosis multiplex jelenlétére is utalhattak, ezt a betegséget mindenképpen ki akarta zárni. Felhívta egy orvos ismerősét és elintézte, hogy a gyermeken végezzenek el MRI vizsgálatot. A vizsgálati eredmény egy nap alatt elkészült.
Hogyan lehetséges ez? Hiszen háború van Szíriában, itthon se készülnek el az egészségügyi szűrések eredményei egy nap alatt! A háború azonban szerencsére nem fedi le az egész országot, és ahol nincs háború, például Banais-ban, ott normálisan zajlik élet: jól működik az egészségügy és a közigazgatás is, az emberek járnak dolgozni, az infláció miatt azonban nagyon nehéz az életük.
A leletek kizárták a sclerosis multiplex jelenlétét, fény derült azonban egy súlyosabb problémára: egy komoly daganat látható a kisagyban.
A doktor úr másnap indult Magyarországra, a nővérét a leletekkel együtt egy helyi orvos ismerőséhez irányította. Már úton volt a repülőtérre, amikor felhívta kollégája, és közölte vele, hogy azonnali műtétre van szükség, mert a daganat bármikor bevérezhet.
Az ötlet
A repülőúton képtelen ötlete támadt: megpróbálja elintézni, hogy unokaöccsét Magyarországon műthessék. Az idő szorított, és azt sem tudta, hogyan álljon neki.
Április 15-én találkozott Budai Gyula miniszteri biztossal, akinek mesélt az unokaöccséről, és elmondta, hogy azonnali műtétre van szükség, és az idő kulcsfontosságú. Budai Gyula megkérdezte, hogy van-e útlevele a gyermeknek és kísérőjének. Útlevelük ugyan ekkor még nem volt, de már beindult a gépezet: még aznap felhívta a nővérét, hogy azonnal csináltassák meg az útleveleiket, és mivel Szíriában szombaton délelőtt még működnek a hivatalok, az útlevelek délig el is készültek.
Április 18-án délelőtt tíz órakor csengett a doktor úr telefonja: a külügyminisztériumból hívta Vízi Katalin osztályvezető azért, hogy adjon meg egy szíriai kapcsolatot, akivel a szükséges adminisztrációs intézkedéseket meg tudják beszélni. Itt újabb problémába ütköztek: mivel Szíriában megszűnt a magyar külképviselet, magyar vízumot legközelebb csak Bejrútban, Libanon fővárosában tudtak volna csináltatni. Bejrút ugyan mindössze 250 kilométerre van Baniastól, azonban közben ott van a libanoni határ.
Április 20-án a család kora hajnalban indult el hazulról, hogy a lehető leghamarabb Bejrútba érhessenek. A határon azonban feltartóztatták őket, ahogy várták, és a határőrök mindenféle okot találtak, amelyek miatt nem utazhattak tovább. Kilenc óra után mégis felnyílt előttük a határsorompó, mert beavatkozott a magyar diplomáciai gépezet. A bejrúti nagykövet, Dr. Süveges Andrásfelvette a kapcsolatot a libanoni hatóságokkal, és kérte a beteget szállító csapat határon való átengedését. Végül fél egy körül érkeztek meg Bejrútba, és délután három órakor már megvolt a magyar vízumuk is.
Irány Magyarország
Innentől már minden sínen volt: Április 21-énmegérkezett Magyarországról a fiú nagybátyja, hogy segítsen a reptéri adminisztrációban nővérének és unokaöccsének, akik még sohasem utaztak repülővel. Másnap, Április 22-énfelszálltak egy Isztambuli átszállással közlekedő gépre, és Április 23-ánmár magyar földet ért a lábuk a Liszt Ferenc repülőtéren.
Április 26-ánfeküdt be Ibrahim a Szegedi Klinika idegsebészeti osztályára, ahol már nagyon várták. Dr. Barzó Pál professzor, az orvos, aki vállalta a műtétet, még azt is felajánlotta, hogy kiutazik Szíriába, ha betege nem jut el hozzá. Erre azonban nem került sor, hiszen a fiú és családja szerencsésen megérkezett, és már csak a lényeg volt hátra: a műtét. A professzor jó munkát végzett: ügyes kezének hála Ibrahim már Május 2-án hazamehetett a kórházból, és megkezdhette egy hónapos lábadozását Magyarországon.
Ibrahim jól tanul, beszél angolul, gépészmérnöknek készül. Sportol, focizik. Most jár életében először külföldön, nagyon tetszik neki minden Magyarországon, ahol nem csak jól, de biztonságban is érzi magát. Mégis hazavágyik, vissza megszokott, jól ismert környezetébe, oda, ahová tartozik. Várja az iskolája, a barátai, négy nővére és a bátyja. Szerencsére betegsége miatt nem kell évet ismételnie, így ha augusztusban sikeres vizsgát tesz, tizenegyedik osztályba léphet.
Június 2-án teljesen gyógyultan, édesanyjával megnyugodva szállhatnak majd fel az őket hazavivő repülőgépre.
Fotó: hir6.hu
