Már NATO-kötelezettségvállalásainkat veszélyezteti a katonaorvos-hiány
Az orvoshiány miatt a Magyar Honvédség már most is komoly nehézségek árán tudja kiállítani a különféle katonai műveletek, például a nemzetközi missziók egészségügyi biztosításához szükséges létszámot. Néhány éven belül hazánk NATO- vagy ENSZ-beli kötelezettségvállalását is veszélybe sodorhatja a katonaorvosok alacsony száma. Pozitívabb kilátásokra csak egy honvédorvosi életpályamodellel van esély, ezzel már államtitkári szinten foglalkoznak.
A NATO szinte összes tagállamában, így Magyarországon is gondot okoz, hogy egyre kevesebb a katonaorvos, pedig a munkájukra számos területen szükség van, a különféle hadrendek (szárazföldi csapatok, légierő) támogatásától a nemzetközi akciókban való részvételen át a katasztrófaelhárítás és az újjáépítés egészségügyi biztosításáig.
Logisztikai rögtönzések
NATO-szinten a különböző műveleteknek csak a kétharmadát tudják egészségügyi biztosítással lefedni, Magyarországon a csapatoknál az orvosállások körülbelül fele betöltetlen, a katonaorvosok közül gyakorlatilag hiányzik a 25–35 éves korosztály. Az említett feladatoknak ezért már most is csak nagy nehézségek árán, komoly logisztikával tud megfelelni a Magyar Honvédség (MH) – derült ki egy, a közelmúltban tartott konferencián. Meglécz Katalin orvos ezredes elmondta: rendszeresen előfordul, hogy a Honvédkórházból kell bizonyos feladatokra akár magas rangú tiszteket is kivezényelni, vagy hogy hasonló okok miatt felezni-harmadolni kell a katonaorvosoknál a hat hónapos missziós időtartamot. Úgy, hogy közben Magyarország ENSZ- és NATO-beli, illetve európai uniós kötelezettségei mind nagyobb számú katona-egészségügyi kontingens külföldi missziós tevékenységét igényelnék. Ráadásul – erről már Vekerdi Zoltán orvos ezredes, az MH megbízott egészségügyi főnöke beszélt – 2023-ra a NATO Magyarországon rendszerbe akarja állítani telepíthető lövészdandárját, ami az eddiginél is nagyobb kihívást jelent majd az egészségügyi biztosítás szempontjából. Nem szólva az olyan nem tervezhető eseményekről, amilyen a migráció vagy a különböző geopolitikai válsághelyzetek.
Életpályamodellre van szükség
„Mindezek alapján egyértelmű, hogy a katonaorvosok hiánya veszélyezteti a Magyar Honvédség működését” – mondta Vekerdi Zoltán, hangsúlyozva, hogy amíg civilként egy orvos, főleg külföldön a sokszorosát megkeresheti a katonaság által biztosított keresetnek, a létszámot csak egy megfelelő életpályamodell bevezetésével van esély feltölteni. Mivel ezzel is csak közép-, illetve hosszabb távon növelhető a honvédorvosok létszáma, erről mielőbb döntést kell hozni.
Úgy tudjuk, a tervezetet a Honvéd Vezérkar már jóváhagyta, és azzal államtitkári szinten foglalkoznak. Kérdés, lesz-e forrás az elképzelésekre, ami a szakorvosjelöltek számára az egyéb területekhez hasonló ösztöndíjat, illetve a többi katonaorvosnak is olyan szociális juttatási rendszert biztosítana (szolgálati lakást, albérleti hozzájárulást, lakásvásárlási támogatást stb.), amellyel legalább valamilyen szinten versenyképes lenne a honvédség a civil szférával. Egy katonaorvosi karriermodellre egyébként már 2010-ben javaslatot tettek az egészségügyiek, mivel látható volt, milyen súlyos következményei lehetnek annak, hogy 2002-ben megszüntették az ösztöndíjrendszert. A Honvédorvosban megjelent cikkben azzal érveltek: „A Magyar Honvédségben nincs korszerű, logikusan felépített, tervszerűséget mutató, kiszámítható, körültekintően kidolgozott orvosi karriermodell, ami a legfőbb oka a katonaorvosi állomány elbizonytalanodásának.”
(magyaridok.hu, kép: drambruspeter.hu)
