Pesti Srácok

A németek többsége bírságolná a betelepítés-ellenes országokat

A németek többsége bírságolná a betelepítés-ellenes országokat

A németek többsége helyesnek tartaná, ha pénzügyi szankció sújtaná a menekültek befogadásától elzárkózó európai uniós tagországokat - mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés. A németek 61 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kissé aggódik amiatt, hogy a menekültek beáramlása jelentősen megváltoztathatja az ország lakosságának együttélését és veszélyeztetheti az értékeket.

Az ARD országos köztelevízió A menekültválság: hogyan oldjuk meg? című hétfő esti műsorához készített felmérés alapján 69 százalék helyesnek tartaná, 29 százalék pedig elutasítaná, ha befizetésre köteleznék a menekültek befogadását elvető uniós tagállamokat.

Pártpreferencia szerinti bontásban a Zöldek hívei támogatják a legnagyobb - 78 százalékos - arányban a pénzügyi szankciót, és a legnagyobb parlamenten (Bundestag) kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) szavazói utasítják el a legnagyobb - 63 százalékos - arányban a pénzbüntetés gondolatát. A kormányzó CDU/CSU szavazóinak 77 százaléka, a jobbközép pártszövetséggel együtt kormányzó szociáldemokraták (SPD) 74 százaléka támogatja a gondolatot.

PestiSracok facebook image

A menekültek befogadása a németek 71 százaléka szerint hazájuknak nagymértékben, 27 százalék szerint pedig csekély mértékben erkölcsi kötelessége.

A németek 61 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kissé aggódik amiatt, hogy a menekültek beáramlása jelentősen megváltoztathatja az ország lakosságának együttélését és veszélyeztetheti az értékeket, míg 38 százalék nagyon, vagy nagyon erősen aggódik emiatt - mutatta ki az infratest dimap közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés, amelyben országszerte 997, 18 éven felüli lakost kérdeztek meg.

Forrás: MTIFotó: independent.co.uk

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.