Pesti Srácok

A németek többsége bírságolná a betelepítés-ellenes országokat

A németek többsége bírságolná a betelepítés-ellenes országokat

A németek többsége helyesnek tartaná, ha pénzügyi szankció sújtaná a menekültek befogadásától elzárkózó európai uniós tagországokat - mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés. A németek 61 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kissé aggódik amiatt, hogy a menekültek beáramlása jelentősen megváltoztathatja az ország lakosságának együttélését és veszélyeztetheti az értékeket.

Az ARD országos köztelevízió A menekültválság: hogyan oldjuk meg? című hétfő esti műsorához készített felmérés alapján 69 százalék helyesnek tartaná, 29 százalék pedig elutasítaná, ha befizetésre köteleznék a menekültek befogadását elvető uniós tagállamokat.

Pártpreferencia szerinti bontásban a Zöldek hívei támogatják a legnagyobb - 78 százalékos - arányban a pénzügyi szankciót, és a legnagyobb parlamenten (Bundestag) kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) szavazói utasítják el a legnagyobb - 63 százalékos - arányban a pénzbüntetés gondolatát. A kormányzó CDU/CSU szavazóinak 77 százaléka, a jobbközép pártszövetséggel együtt kormányzó szociáldemokraták (SPD) 74 százaléka támogatja a gondolatot.

PestiSracok facebook image

A menekültek befogadása a németek 71 százaléka szerint hazájuknak nagymértékben, 27 százalék szerint pedig csekély mértékben erkölcsi kötelessége.

A németek 61 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kissé aggódik amiatt, hogy a menekültek beáramlása jelentősen megváltoztathatja az ország lakosságának együttélését és veszélyeztetheti az értékeket, míg 38 százalék nagyon, vagy nagyon erősen aggódik emiatt - mutatta ki az infratest dimap közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés, amelyben országszerte 997, 18 éven felüli lakost kérdeztek meg.

Forrás: MTIFotó: independent.co.uk

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!