Pesti Srácok

Szexrabszolgának és szervdonornak árulják a nőket az Iszlám Állam terroristái

Szexrabszolgának és szervdonornak árulják a nőket az Iszlám Állam terroristái

Már az interneten is árulják női rabszolgáikat az Iszlám Állam terroristái: a főként jazidi közösségből elrabolt fogvatartottakat fotóval és életrajzi adatok nélkül próbálják eladni „testvéreiknek” a Facebookon.

Egymás között, a Facebookon árulják szexrabszolgáikat a dzsihadisták, a fogvatartott lányokért elkért összeget pedig egyszerűen csak a kereslettel és a kínálattal indokolják – derítette ki a Washington Post több 18 év körüli lányról feltett képaláírásból.

Kereslet-kínálat

PestiSracok facebook image

„Ezt a képet azoknak a testvéreknek küldöm, akik rabszolgát akarnak venni: ez itt 8 ezer dollárba kerül” – írta a Facebookon egy Abu Assad Almani nevű felhasználó, aki rengeteg kritikát kapott muzulmán társától a fátyol nélküli lányokról feltöltött képek miatt. Pár órán belül már egy másik képet is küldött, ezen egy kisírt szemű lány szerepelt, szintén fátyol nélkül. „Egy másik sabyiah (rabszolga), szintén 8 ezer dollárért. Igen vagy nem?” – írta a szintén 18 év körüli lányról, aki a feltett képen megpróbál mosolyogni, de nem mer ránézni az őt fényképező férfire. A Facebook természetesen órákon belül letörölte a fotókat az oldalról, de még mindig nem derült ki, hogy Abu Assad Almani maga próbált meg nőket eladni az interneten, vagy kommentelte netes árverésüket. De a rabszolgák internetes értékesítése is csak azt bizonyítja, hogy egyre több foglyuk van a harcosoknak, akiktől csak igen magas áron hajlandóak megválni. Mióta az Iszlám Államot sarokba szorították Szíriában és Irakban, a terroristák rabszolgái még borzasztóbb körülmények között élnek – egymás között cserélgetik őket az elszegényedett dzsihadisták, nincs számukra elegendő élelem és gyógyszer sem, és bármelyik nap eltalálhatja őket a terroristákra kilőtt bombák egyike. Az Iszlám Állam már korábban is megdöbbentő útmutatót osztott meg a rabszolgatartásról, a nőkhöz való használati utasítában a pubertáskor előtti szexrabszolgaságot is biztonságosnak tartják, és elmagyarázzák, hogy a lányok milyen veréseket képesek túlélni. A május 20-ai fényképes árverésre azonban eddig még nem volt példa. „Miért ér ez a nő 8 ezer dollárt? Mi benne a különleges?” – kérdezte a Faceookon az egyik hozzászóló. Rövid választ kapott: „A lány ára a kereslet és a kínálat függvénye.”

„Alkatrésznek“

A szervkereskedelem sokszor nagyobb hasznot jelenthet a dzsihadistáknak, mint a rabszolgák eladása. Az utóbbi időben egyre több erre utaló kérdés érkezett a közösségi oldalakra, az egyik beszélgetés során egy dzsihadista azért akart lányt vásárolni, hogy máját mint „alkatrészt” értékesítse. Ezek a közösségi oldalra feltett beszélgetések rengeteg dolgot elárulnak a terroristákról: megtudhatjuk, hol és milyen körülmények között tartják fogva rabszolganőiket, kikiáltási árukon kívül szervkereskedelmi információkat is le lehet szűrni belőlük – szerepel a washingtoni székhelyű, közel-keleti médiát szemléző Memri legutóbbi jelentésében.

hirado.hu, kép: gazzetta.gr

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.