Pesti Srácok

Örmény népirtás - Védeni kell a török származású német politikusokat

Örmény népirtás - Védeni kell a török származású német politikusokat

Rendőri védelem alá helyezték a német szövetségi parlament (Bundestag) török származású tagjait az Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes vérengzéseket népirtásnak minősítő parlamenti határozatra érkezett fenyegetések miatt. Vannak, akiknek családját, gyermekeit is megfenyegették.

Német hírportálok vasárnapi beszámolói szerint az egyik török származású képviselő a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lap értesülését megerősítve elmondta, hogy a napokban tárgyaltak a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA), a berlini rendőrség és a Bundestag biztonságáról gondoskodó rendőri szervezet (Polizei beim Deutschen Bundestag) képviselőivel és megállapodtak abban, hogy mind a 11 érintett képviselőt személyi védelem alá helyezik. Hozzátette, hogy szombat óta csak rendőri kísérettel vesz részt nyilvános eseményeken.

A FAS beszámolója szerint a török származású német politikusokat súlyos, esetenként halálos fenyegetések érik. Például Cem Özdemirnek, az ellenzéki Zöldek társelnökének egy ismeretlen azt írta, hogy az örményellenes vérengzéseket népirtásnak minősítő határozat támogatását „német barátaid egyszer majd elfelejtik, de mi nem felejtünk".

PestiSracok facebook image

A június elején tartott szavazás óta előfordul, hogy a nyílt utcán szidalmazzák, sértegetik az érintett képviselőket, és vannak, akiknek a gyermekeit is megfenyegették. Többen elhalasztották tervezett törökországi útjukat. A Der Spiegel című hírmagazin értesülése alapján a külügyminisztérium tanácsolja is a 11 politikusnak, hogy kerüljék Törökországot, mert ott nem lehet garantálni a biztonságukat.

A FAS szerint a rendőrség sűrűbben járőrözik azokon a környékeken, ahol a török származású képviselők mozognak, megerősítették lakásuk és irodájuk védelmét, és a BKA egy különleges egysége esetenként személyi védelmet is biztosít.

A Bundestag a kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség és az SPD - és a Zöldek közös indítványára minősítette népirtásnak az 1915-ben kezdődött vérengzéseket. Az egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett elfogadott határozatban a Bundestag rámutatott arra is, hogy a Német Császárságnak „szégyenletes szerepe" volt a történtekben, mert diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit „ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek" a megakadályozásáért.

A 82 milliós Németországban él a legnagyobb török közösség Törökországon kívül, létszámuk 3 millióra tehető.

Forrás: MTIFotó: harardpolitics.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.