Pesti Srácok

Az ítélet után sem tiszták a kitiltási botrány szálai

Az ítélet után sem tiszták a kitiltási botrány szálai

Első fokon elítélte a bíróság a kitiltási botrányt okozó Tábor Viktort, az azonban még nem derült ki, hogy kinek a megbízásából tett ajánlatot az amerikai tulajdonú Bunge Zrt. lobbistájának. Ez a Bunge ugyanaz a cég, amely korábban a NAV látókörébe került az MSZP pártkasszájáig is elérő, 18 milliárdos áfacsalási ügyben, később azonban hirtelen a „jó oldalon” bukkant fel a közreműködésével kipattant kitiltási ügyben.

A bíróság kétrendbeli befolyással üzérkedés miatt két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Tábor Viktort, aki 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának, Torba Tamásnak hogy kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. Az ajánlat arra is irányult, hogy a Bunge versenytársának áfaigénylését az adóhatóság visszatartja, amíg az ellene folytatott eljárás le nem zárul, ugyanakkor a valós ajánlattevő kiléte nem ismert.

Az ügy egyszerű, de az összefüggései a homályba vesznek

PestiSracok facebook image

A vádbeli bűncselekményről azt mondta a bíró, hogy viszonylag egyszerű, egymozzanatos korrupciós cselekmény volt, amelyben személyi, tárgyi és okirati bizonyítékok alapján állapította meg a vádlott bűnösségét. Az ítélethirdetésen felidézte: az ügyben olyan magánszemély tett feljelentést, aki a történtekről közvetlenül nem tudott, hanem egy arról szóló újságcikk alapján kért vizsgálatot, hogy kormánytisztviselőket tiltottak ki az Egyesült Államokból.

A per előzménye, hogy a vádlott és a Bunge Zrt.-vel szerződésben álló kft. munkatársa, Torba jó barátságban voltak. Tábor Viktor az ajánlattételkor Heim Péterre, a Századvég Gazdaságkutató elnökére hivatkozott, és az is elhangzott, hogy a kétmilliárd forintot több számla ellenében „a Századvég csoporthoz tartozóan kellene kifizetni”. A tanú már másnap e-mailben megkereste a Bunge Zrt.-t sürgős jelzéssel, hogy beszámoljon a társaságnak az ajánlatról. Annak ellenére tett így, hogy tudta, az amerikai korrupcióellenes szabályozás miatt ez megszünteti a szerződéses viszonyt az őt foglalkoztató céggel. A tanú ezután az amerikai nagykövetséggel is felvette a kapcsolatot, mert nem akarta, hogy a közvetített ajánlat miatt őt is kitiltsák az Egyesült Államokból. Az USA így szerzett tudomást a dologról, ami végül a kitiltási botrányhoz vezetett.

Az ismeretlen ajánlattevő képben van az étolajágazattal

A bíró úgy fogalmazott: a perbeli ajánlat „olyan konkrétumokat tartalmazott, amelyre csak olyan személynek lehetett rálátása, aki ezzel a gazdasági szegmenssel tisztában van”. Példaként említette erre az ajánlat szerinti 2 milliárd forintos összeg nagyságát (szakértők szerint éppen ekkora összeg hiányzik a szektorból az áfacsalások miatt) és a valós adóhatósági eljárást a versenytársnál.

A kétrendbeli – az áfacsökkentést, illetve a versenytárssal szembeni adóhatósági eljárást befolyásoló – korrupciós bűncselekmény ügyében a bíróság nem osztotta az ügyészség álláspontját, miszerint súlyosbító tényező az ügyben, hogy a történtek nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért fellebbezett, a védő pedig felmentésért, illetve megalapozatlanságra hivatkozva a per hatályon kívül helyezéséért és új eljárás lefolytatásáért.

MTI kép: nol.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.