Pesti Srácok

Az MSZP-tisztújítás kérdése: mekkora Gyurcsány-árnyék vetül a pártra?

Az MSZP-tisztújítás kérdése: mekkora Gyurcsány-árnyék vetül a pártra?

A Nézőpont Intézet legfrissebb elemzése szerint az MSZP hétvégi tisztújítása könnyen megpecsételheti a párt sorsát, az elnökjelöltek között ugyanis markáns különbségek vannak az esetleges baloldali összefogást illető szövetségesi politikájukban. Az intézet szerint a kongresszus egyetlen igazi kérdése, hogy az MSZP mennyire tudja majd érvényesíteni érdekeit egy esetleges 2018 előtti baloldali összefogásban.

A már lassan tíz éve válságban lévő MSZP támogatottsága továbbra sem erősödik, az egykor több milliós táborral is rendelkező pártnak mára nagyjából 700 ezer szimpatizánsa maradt. A Demokratikus Koalíció és az MSZP közötti olló egyre szűkül, így Gyurcsány Ferenc évről-évre nagyobb zsarolási potenciállal rendelkezik az MSZP-vel szemben – írja az elemzés, amely szerint ezért a hétvégi tisztújítás könnyen megpecsételheti a szocialista párt sorsát. Amíg ugyanis a programok szintjén nincsen nagy különbség az egyes elnökjelöltek között, a szövetségkötési politikájuk eddigi nyilatkozataik alapján jelentősen eltérne egymástól.

Molnár beadná a derekát, Harangozó legalább megpróbálna úgy tenni, mintha nem

PestiSracok facebook image

Az MSZP önállóságára Molnár Gyula győzelme jelentené a legnagyobb veszélyt, hiszen az egykori újbudai polgármester a gyors és érdekérvényesítés nélküli megállapodás képviselője. A jelöltek közül a legtapasztalatlanabbnak számító Harangozó Tamás is többször utalt arra, hogy részt venne egy DK-val történő együttműködésben, de kizárólag Gyurcsány Ferenc nélkül. Az elemzés ugyanakkor kételkedik benne, hogy a rövid politikai múlttal rendelkező Harangozó Tamás rendelkezne-e akkora tárgyalási kompetenciával, hogy feltételeket szabjon a Demokratikus Koalíciónak és az azt vezető Gyurcsány Ferencnek.

Szanyival szemben újabb gyurcsányista puccs jöhet a Gyurcsány nélküli MSZP-ben

Tóbiás József és Szanyi Tibor egyértelműen elzárkózna vagy legalábbis erőteljesebben ellenállna egy ilyen szövetségkötésnek, és az önálló szocialista párt megerősítésére helyeznék a hangsúlyt. A jelenlegi elnök a múlt emberének tartja Gyurcsány Ferencet, és azt szeretné, ha a baloldalt ismét csak az MSZP-vel azonosítanák, Szanyi pedig többször keresetlen szavakkal illette a DK elnökét, az ő álláspontja talán a legélesebb ebben a kérdésben. Szanyi Tibor elnökként azonban könnyen Mesterházy Attila sorsára juthat, aki ugyan sokáig megpróbált ellenállni Gyurcsány Ferenc nyomásának, de a szocialista párt vezetésből kiszorult politikusok nyomására és puccsveszélytől tartva megadta magát, ami a 2014-es összefogáshoz és annak vereségéhez vezetett a választásokon.

Nézőpont Intézet

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.