Pesti Srácok

Biztonsági kockázatot jelent a foci Európa-bajnokság

Biztonsági kockázatot jelent a foci Európa-bajnokság

A hírszerzés jó munkát végzett 2015-ben, olyan információkat gyűjtött össze, amelyek az ország biztonságát jelentős mértékben erősítették – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, miután a parlament nemzetbiztonsági bizottsága tegnapi zárt ülésén Pásztor Istvánnal, az Információs Hivatal (IH) főigazgatójával együtt beszámolt a múlt évi tevékenységről.

A miniszter tájékoztatása szerint a beszámoló döntő része a 2015-ös bevándorlási és migrációs krízissel foglalkozott, arról informálva a testületet, hogy a hírszerzés – más magyar titkosszolgálatokkal együttműködve – a kormány és a törvényhozás döntéshozatalát milyen módon tudta támogatni.

A napok múlva kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság (Eb) biztonsági kockázatairól szólva Lázár János azt mondta: ma a titkosszolgálati világban közmegegyezés van abban, hogy az Eb megrendezésének komoly biztonsági kockázatai vannak. A rendelkezésre álló információk alapján a magyar hírszerzés is ezen az állásponton van. A francia titkosszolgálattal folyamatos a partneri kapcsolat, és a külügyminisztérium az Európa-bajnokság megkezdése előtt a kiutazóknak minden szükséges információt a rendelkezésükre bocsát majd – mondta Lázár János. Hozzátette: parlamenti képviselőként az a benyomása, hogy az amerikai titkosszolgálatok határozottabban állapítják meg a biztonsági kockázatot. Európában ennek a megítélése, talán a labdarúgás iránti elfogultságból, kicsit más – fogalmazott.

PestiSracok facebook image

A Miniszterelnökséget vezető miniszter meghallgatását követően Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke újságíróknak elmondta, hogy az ülésen szóba került az elmúlt hetekben Soros-ügy néven elhíresült eseménysorozat is, amivel kapcsolatban megerősítette: nem volt Magyarországon megfigyelés, lehallgatás, és nem készültek külön titkosszolgálati jelentések Soros Györgyről vagy az általa támogatott szervezetekről. Csupán arról van szó, hogy a migrációs balkáni útvonalhoz köthető embercsempészekről, az emberkereskedőkről készült jelentésekkel kapcsolatosan minden olyan jóhiszemű civil szervezet is szóba került, amelyeket kihasználtak vagy eszközként használhattak a bűnözök.

Molnár Zsolt közölte: szeptemberben Lázár János átfogó tájékoztatást fog adni a testületnek a paksi beruházásról, a brüsszeli álláspontról és az egész ügy nemzetbiztonsági kockázatairól Szél Bernadett (LMP) kezdeményezésére.

magyaridok.hu, kép: newsweek.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.