Pesti Srácok

Éles cseh és lengyel bírálatok az EU-nak

Éles cseh és lengyel bírálatok az EU-nak

A nagy-britanniai népszavazás eredménye felett nem a briteknek, hanem inkább „az EU maradékának” kellene elgondolkodnia – írta a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap szombati kommentárjában. Úgy véli: Nagy-Britanniának segíteni fog az EU-ból való távozás, új energiát ad neki, míg az EU-ra inkább a szétesés vár, jó esetben békés úton.

A Brexit gazdasági szempontból is nagyobb probléma a kontinentális Európa, mint Nagy-Britannia számára. „Tehát nekünk nagyobb szükségünk van Britanniára, mint neki ránk” – vélekedett a lap. Rámutatott, hogy Nagy-Britannia mindig gazdasági impérium akart lenni, és nem volt szüksége belépni az európai országok klubjába. „Most az az érzés kerekedett felül, hogy beveszik őket a migránsok, és Brüsszel szabályozza őket, hogy mindez nincs ellenőrzésük alatt, hogy valaki fékezi őket. Ezért kiadták a jelszót: Exit!” – írja az újság, amely a legrosszabbnak azt tartja, hogy míg a britek most a B-tervről fognak tárgyalni, a kontinentális Európának semmiféle jó terve sincs a jövőről.

A Lidové Noviny című konzervatív lap szerint nincs semmi vész. A legoptimistább forgatókönyv az, hogy Nagy-Britannia olyan státust szerez, mint Norvégia vagy Svájc: ezeregy szállal Európához kötve, de formálisan mégis kívül lesz. Míg a britek tudják, mit akarnak, Európa válasza a brit döntésre egyelőre csak alakulófélben van – mutatott rá a lap.

PestiSracok facebook image

Jarosław Kaczyński, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke még tegnap szintén az EU felelősségéről beszélt a brexittel kapcsolatban. Az Európai Unió megreformálását és új alapszerződés kidolgozását sürgette, ami után az uniós intézmények „nem önkényes módon működnének”, hanem újradefiniálnák az EU és a nemzetállamok közötti hatáskörmegosztást, szem előtt tartva mindenekelőtt a szubszidiaritás, vagyis az ügyközeli döntéshozatal elvét. Kaczyński elutasította a föderalizációs törekvéseket, szerinte az EU ma is „a nemzetállamok Európája”. A válság elmélyülésének veszélyére figyelmeztetett azzal, hogy Lengyelországban ugyan nem merült fel az EU-ból való távozás gondolata, de Franciaországban, Hollandiában, Ausztriában és Csehországban észlelhetőek ilyen hangok. A Brexit folyamatában két fél vett részt, a brit kormányfő becsületesen felajánlotta lemondását, de szerinte „az uniós hatóságoknak is fel kell tenniük maguknak bizonyos kérdéseket” – üzent az EU-nak Kaczyński.

MTI, valasz.hukép: rosindell.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.