Pesti Srácok

Hétszázan akarják beperelni az egri kórházat a visszatartott cafeteria miatt

Hétszázan akarják beperelni az egri kórházat a visszatartott cafeteria miatt

Egyszerre hétszáz keresetet nyújtott be a visszatartott cafeteria miatt az egri Markhot Ferenc Kórház ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke szerdán a helyi bíróságon, a tét csaknem félmilliárd forint - tájékoztatta a szövetség az MTI-t.

Székely Tamás alelnök a közleményben felidézte: a kórház az érvényes szerződés ellenére már három éve nem fizet béren kívüli juttatást mintegy 1500 dolgozójának. Próbaként öten már jogerősen pert nyertek az ügyben, hétszázan szerdán elindították, 795-en pedig hamarosan el fogják indítani az eljárást. Dolgozónként évente egyhavi bér a tét, a teljes összeg pedig a kamatokkal és a perköltséggel együtt összesen csaknem félmilliárd forint. Kifejtette: két évvel ezelőtt a szakszervezet segítségével öten próbapert indítottak az egészségügyi intézmény ellen. Az ügy több bírósági fokot is megjárt, míg végül a Kúria idén januárban ugyanazt mondta ki, mint az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint az Egri Törvényszék mind az öt dolgozóra: 2013-ig visszamenőleg ki kell fizetni nekik az azóta visszatartott béren kívüli juttatást - évente egyhavi bérnek megfelelő összeget - a kamatokkal együtt. A pernyertesek megkapták a pénzüket, a többieknek azonban továbbra sem fizet a kórház. A MASZSZ alelnöke hozzátette, az intézményt működésképtelenné tenné, ha egy összegben ki kellene egyenlíteni a számlát, ezért a szakszervezet javasolta, hogy fizessen a kórház állami segítséggel, részletekben. Az összeg azonban nem alku tárgya - közölte. Szerinte a cafeteria visszatartása azért is méltánytalan, mert 2010-ben a szakszervezet ezt a pluszt tudta kiharcolni az egyéb pótlékok és juttatások helyére, amelyeket akkoriban megvontak. Székely Tamás kitért arra, a Kúria döntését követően úgy tűnt, a kórház hajlik a megállapodásra, ám a megegyezésből nem lett semmi, a menedzsment és az állam megbízottja hónapok óta szóba sem áll a szakszervezettel. Közölte: a szerdán benyújtott 700 kereset csak a kezdet, mert "a pénzéért nyilván a többi 795 alkalmazott is perre fog menni". A szakszervezeti vezető szerint a kórház és az állam húzza az időt, miközben egyre több a kamat, s tetemes lesz a perköltség is. Hozzátette: a szakszervezet továbbra is kész egyezkedni, ám ha nem sikerül megállapodni, újabb perek százai zúdulnak az egri kórházra, az államra.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image

Fotó: egriügyek.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.