Pesti Srácok

Orbán világossá tette a magyar álláspontot Brüsszelben

Orbán világossá tette a magyar álláspontot Brüsszelben

A tárgyalások során Magyarországnak arra kell figyelnie, hogy olyan megállapodás jöjjön létre az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, amely a magyarok és a többi közép-európai ország érdekeit megvédi – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben az unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezve kedden.

A magyar érdek világos, a jogi helyzet rendezett – hangsúlyozta. Hozzátette: magyar diákok és munkavállalók élnek Nagy-Britanniában, az ő érdekeiket kell megvédeni, amikor a brit kilépésről szóló tárgyalások megkezdődnek.

„A brit népszavazás kérdésében semmilyen tisztázatlan kérdést nem látok, minden kérdés meg van válaszolva, ugyanis az alapszerződés erre az esetre világos eligazítást ad” – mondta. Amíg nincs meg a tárgyalások utáni kilépésről szóló szerződésmódosítás, addig a jogi helyzet változatlan – tette hozzá a miniszterelnök.

PestiSracok facebook image

Orbán Viktor elmondta, hogy a csúcstalálkozón David Cameron brit miniszterelnök tájékoztatást fog adni a népszavazás tényéről, de értesítést annak eredményéről hivatalosan a brit kormány döntése után fognak kapni.

„A helyzet súlyos, kétségkívül válságos helyzetben vagyunk” – hangoztatta a miniszterelnök. A válsághelyzet minden részletkérdése ugyanakkor jogilag rendezett – tette hozzá Orbán Viktor. A kormányfő kiemelte: fontos kérdés az, hogy „mi, európaiak, akik benne vagyunk, és benne akarunk maradni az Európai Unióban, milyen tanulságot vonunk le abból, ami történt.”

Kifejtette: számára a legnyilvánvalóbb tanulság az, hogy a népszavazást eldöntő téma a migráció kérdése volt. „Ha az Európai Unió nem tudja megoldani a migrációs helyzetet, akkor az ilyen kihívások meg fognak növekedni” – vélekedett. Hozzátette: azért vetik fel egyre több helyen a népszavazás lehetőségét, mert azt látják, hogy az Európai Unió nem tudja kezelni a migráció okozta helyzetet. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy azokat az államokat pedig, amelyek saját erőből cselekszenek, az unió nem elismeri és támogatja, hanem bírálja. Ez rossz politika – szögezte le a miniszterelnök. A célját világosan meghatározó, egységes migrációs politikára van szükség – mondta.

Magyarország célja az, hogy megállítsa a migrációt, amíg másoknak az, hogy beengedjék a migránsokat és utána szétosszák őket. „Ezért van szükség arra, hogy a magyar álláspont minél erősebben és érthetőbben jelenjen meg a tárgyalásokon. Erről szól majd a magyar népszavazás is” – tette hozzá a miniszterelnök.

Forrás: Magyar Idők, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.