Pesti Srácok

Szijjártó üzent Sorosnak: senki nem szólhat bele a magyar kormány döntéseibe

Szijjártó üzent Sorosnak: senki nem szólhat bele a magyar kormány döntéseibe

„Magyarországon a magyar emberek döntenek arról, hogy milyen kormány milyen értékek és milyen politikai irányvonal mentén vezesse az országot” – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó a lapnak nyíltan beszélt a Soros-kérdésről, a Clinton családról, az amerikai–magyar viszonyról és az Oroszország elleni szankciók jövőjéről is.

A Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelent interjúban Szijjártó Péter külügyminiszter a Soros György magyar politikát befolyásoló tevékenységét firtató kérdésre válaszolva azt mondta, 2010-óta folyamatosan érezhető, hogy egyes döntések nem mindenkinek tetszenek, a kritikák néha "bárdolatlan" stílusban érkeztek, de mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a magyar emberek döntenek a kormányról, hogy az milyen értékek és politikai irányvonal mentén vezesse az országot. "Ebbe senki nem szólhat bele, függetlenül attól, hogy mennyi pénze van" – szögezte le a tárcavezető.

Arra a kérdésre, hogy nem tiltják-e ki Soros György alapítványát Magyarországról, Szijjártó Péter azt válaszolta, mindenkinek egy kötelessége van: be kell tartani a törvényeket, ha ez megtörténik, akkor nincs ok arra, hogy "foglalkozzanak velük".

PestiSracok facebook image

Az Egyesült Államok és Magyarország közti kapcsolatokról szólva a miniszter a lapnak azt mondta, a gazdasági és biztonságpolitikai együttműködés a két ország között nagyon jó, de a politikai együttműködés "nézeteltérésekkel terhelt". Szerinte néha olyan támadásokat kapnak az Egyesült Államoktól, amelyek megmagyarázhatatlanok és elfogadhatatlanok. Bántónak nevezte, hogy az elnökjelöltségért kampányoló Hillary Clinton férje azt állította: Magyarország csak nekik köszönheti szabadságát.

Az Oroszországgal való kapcsolatokról Szijjártó Péter úgy nyilatkozott: "húsba vágó" kérdés az a négy és félmillió dollár, amit a magyar vállalatok az elmúlt két és fél évben exportveszteségként elszenvedtek az országgal szembeni uniós szankciók miatt, és meg kell értenie Brüsszelnek, hogy arányaiban a közép-kelet-európai országoknak mást jelent a szankciók hatása, mint a nyugat-európaiaknak. Szerinte azt is meg kell vitatni, hogy a szankciók közelebb vittek-e a minszki megállapodás betartásához.

Szijjártó Péter beszélt a kínai kapcsolatokról is, elmondása szerint az egyik legfontosabb gazdasági partnere az országnak. Hangsúlyozta, hogy korábban a nyugati tőke áramlott Kínába, de ez most megfordult, és kérdés, hogy hol lesz stratégiai elosztó központ. Ebben Magyarország ért már el sikereket – tette hozzá.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.