Pesti Srácok

Török demokrácia – Ismét egymásnak estek a honatyák a parlamentben

Török demokrácia – Ismét egymásnak estek a honatyák a parlamentben

Ismét verekedés tört ki a török parlamentben csütörtökön, amikor a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) képviselői egymásnak estek a hadseregnél dolgozók helyzetéről rendelkező törvénymódosító javaslat vitája során - közölte a Hürriyet című török napilap internetes oldalán.

Az újság azt írta, hogy a nézeteltéréshez a HDP egyik képviselőjének, Kadri Yildirimnek a felszólalása vezetett. A politikus arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy a főként kurdok lakta Délkelet-Törökországban zajló katonai beavatkozás folyamán a török biztonsági erők a házakat feldúlva attól sem rettennek vissza, hogy női alsóneműkre és falakra írják a következő mondatot:

Megjöttünk lányok, de nem voltatok sehol". Mohammed próféta melyik katonája csinált ilyet? - tette fel a kérdést Yildirim. Hangsúlyozta:

PestiSracok facebook image

Bülent Turan, az AKP frakcióvezetője-helyettese úgy reagált a HDP képviselőjének kijelentésére, hogy az nem illik a parlamentbe. Kifejtette:

Hangoztatta, erkölcstelen, hogy képviselőtársa olyan környezetben hozta fel ezt a témát, ahol hölgyek is tartózkodnak.

Erre több politikus felállt a helyéről és megindult a másik oldal széksorai felé, ezért a plenáris ülést felfüggesztették. A szünet után azonban egymásnak estek a képviselők, az összetűzésbe pedig még a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) is bekapcsolódott.

Legutóbb május elején volt verekedés a török parlamentben, akkor vizespalackokkal dobálták és rugdosták is egymást a politikusok, többen megsérültek. A téma a mind az 550 parlamenti képviselő mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosítás volt.

A török-kurd konfliktus két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában robbant ki újra. A török haderő 2015 decembere óta hajt végre átfogó hadműveleteket a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) felkelői ellen az ország főként kurdok lakta délkeleti részében. Az összecsapásokban tavaly július óta a biztonsági erők több mint 500 tagja halt meg, és a PKK mintegy 7600 lázadóját "tették ártalmatlanná" Törökország határain belül, valamint Irakban, ahol a lázadók főhadiszállása található. Az 1984 óta tartó török-kurd konfliktusban eddig mintegy 40 ezren vesztették életüket.

Forrás: MTI

Fotó: theguardian.com

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)