Pesti Srácok

Az ukrán hadsereg újabb nehéz napja

Az ukrán hadsereg újabb nehéz napja

Egy nap alatt hat ukrán katona vesztette életét és 13 sebesült meg az utóbbi hetekben ismét kiéleződő kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus övezetében – közölte Olekszandr Motuzjanik, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján.

A kijevi hadműveleti parancsnokság szokásos reggeli közleménye szerint az elmúlt 24 órában 77 alkalommal nyitottak tüzet az Oroszország által támogatott szakadár erők az ukrán katonák állásaira. A támadások a frontvonal teljes hosszát érintették: az Azovi-tenger partvidékén fekvő Mariupol környékét 40-szer, Donyeck térségét 19 ízben Luhanszknál pedig 18-szor lőtte a szakadár tüzérség a katonai állásokat. Több alkalommal a szakadár erők a minszki egyezmény által tiltott 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű fegyvereket vetettek be. A közlemény szerint a Donyecktől északra fekvő Avgyijivka településnél lévő ukrán állásokra 122, 120, illetve 80 milliméter kaliberű tüzérségi fegyverekkel lőttek a szakadárok. A szintén a megyeközpont közelében, onnan mintegy 80 kilométerre északra fekvő Opitne településre harminc 122 milliméteres aknát lőttek ki.

A Luhanszk és Donyeck közötti frontvonalszakasz közepén fekvő Novozvanyivkánál közelharc bontakozott ki a szembenálló erők között, az ukrán katonák háromszor verték vissza az erős tüzérségi támogatás mellett előrenyomuló donyecki szakadárokat – jelentette a hadműveleti parancsnokság. Eduard Baszurin, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság egyik katonai vezetője közben vasárnap Donyeckben tartott sajtótájékoztatóján azt állította, hogy tíz ukrán katona vesztette életét és több megsebesült, amikor megpróbáltak a szakadár erők hátába kerülni város északi szélén fekvő, romokban álló repülőtérnél.

PestiSracok facebook image

A repteret védő ukrán katonák – akiket kemény helytállásuk miatt „kiborgoknak” nevezett el a közvélemény – több havi kitartás után tavaly júniusban vonultak ki a donyecki repülőtérről, amelyben már nem maradt fedezék számukra, és a romhalmazzá változtatott légi kikötő elvesztette stratégiai jelentőségét. A reptér környékén azóta is rendszeresek a tüzérségi összecsapások a szembenálló felek között. Baszurin állítása szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt napban 610-szer nyitottak tüzet Donyeck megyében, a frontvonal mentén lévő szakadár területekre.

MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.