Pesti Srácok

Földi László: Háborús helyzet van, új stratégia kell

Földi László: Háborús helyzet van, új stratégia kell

Merényletekkel, vagyis háborús helyzettel szemben nem lehet békeidőkre kitalált törvényekkel védekezni, Európában teljes stratégiaváltásra van szükség – mondta Földi László biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerda reggel.

A polgári hírszerzés korábbi műveleti igazgatója szerint három dolgot kellene megtennie Európának a jelenlegi háborús helyzet kezelése érdekében. Elsőként a NATO által kezdeményezett háborúkat – példaként említette a szíriai háborút -, amelyeket nem lehet megnyerni, „abba kell hagyni” – ha senki sem támogatja a szembenálló feleket, sem Moszkvából, sem Washingtonból, sem Törökországból, sem Szaúd-Arábiából, akkor előbb-utóbb kimerül az utánpótlás. Emellett „azonnal meg kell akadályozni” az illegális bevándorlást, hogy az itt élő muszlimok ne kapjanak „ideológiai utánpótlást”.

Végül „bizonyos béketörvényeket fel kell függeszteni”, hiszen olyan törvények, amely értelmében az utcára kivezényelt katonák nem használhatják a fegyverüket, illetve merényletre való előkészület bizonyítékát a bíróság nem fogadja el, ha azt titkosszolgálati módszerrel derítették fel, nyilvánvalóan nem alkalmasak a jelenlegi, háborús helyzet kezelésére – fogalmazott. Felidézte, hogy a genfi konvenció szerint nem minősül hadifogolynak, aki kémkedik vagy szabotázsakciót követ el. Ennek tudatában „akikről tudjuk, hogy muszlim katonák, azokat nem lábbilincsezni kell, hanem kiiktatni a rendszerből” – utalt arra, hogy a keddi normandiai túszejtő terrorakció egyik támadója nyomkövetőt viselt.

PestiSracok facebook image

A szakértő azzal kapcsolatban, hogy Németországban felmerült a rendőrség és katonaság létszámának növelése, az M1 aktuális csatornán azt mondta: ez a módszer frontális támadás esetén célravezető, de merényletet nem lehet így kivédeni. Ahhoz koncepcióra, a hozzáállás megváltoztatására, vagyis teljes stratégiaváltásra lenne szükség – mondat. Még ez sem jelentené azt, hogy a veszély azonnal megszűnne, de ezzel megakadályozhatnák, hogy romoljon a helyzet, azaz nőjön a merényletek száma – tette hozzá.

MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.