Pesti Srácok

Ha Törökország bevezeti a halálbüntetést, nem lehet az EU tagja

Ha Törökország bevezeti a halálbüntetést, nem lehet az EU tagja

A Törökországgal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások végét jelentené, ha Törökországban visszaállítanák a halálbüntetést - jelentette ki a német kormány szóvivője hétfőn Berlinben.

Steffen Seibert tájékoztatóján kiemelte, hogy az EU értékközösség, amelynek álláspontja világos: kategorikusan elvetjük a halálbüntetést. Nem lehet EU-tag olyan ország, amelynek jogrendjében szerepel a halálbüntetés, ezért a halálbüntetés visszaállítása véget vetne a török uniós csatlakozási folyamatnak - mondta a szóvivő.

Hangsúlyozta, hogy Németország elítéli a katonai államcsínyre tett kísérletet, de azt is határozottan képviseli, hogy a jogállamiság szabályai és az arányosság elve alapján kell eljárni a puccskísérlet utáni helyzetben.

Steffen Seibert elfogadhatatlannak nevezte a katonák elleni "önkényeskedést és bosszút", amely a kísérlet bukásai utáni órákat jellemezte, és úgy vélte, súlyos kérdéseket vet fel, hogy már a következő napon eltávolítottak állásukból 2500 bírót. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a menekültválság közös kezeléséről szóló EU-Törökország megállapodást "külön kell kezelni".

Azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás rendelkezik az uniós vízummentesség megadásának felgyorsításáról, Steffen Seibert leszögezte, hogy a török állampolgárok vízummentessége csak akkor lehetséges, ha a török fél teljesítette valamennyi feltételt. Ez még nem történt meg, ezért folytatni kell a tárgyalásokat - mondta.

A szóvivő a többi között azt is elmondta, hogy Angela Merkel kancellár ugyan rendszeresen tárgyal Recep Tayyip Erdogan török államfővel, de a puccskísérlet óta nem beszéltek.

Forrás: MTI

Vezető képen: Steffen Seibert

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Róna Pétert és édesanyját az amerikai katonai elhárítás vitte Amerikába – A mama korábban a CIC tolmácsaként dolgozott

A Hálózat 2022 február 19.
Folytatjuk Róna Péter történetét. A külkeres szál után jön a CIA-t érintő rész. Róna Péter két interjúban elárulta, hogy édesanyja az amerikai katonai hírszerzésnek vagy kémelhárításnak dolgozott. A CIC-nek. Tolmácsként. Érthető, ha ’56 után is az amerikai szolgálat segített neki és fiának Amerikába jutni. Sőt, ott jó munkához segítették az asszonyt. Róna Péter után 1961-ben – elmondása szerint – az FBI szaglászott; átment a teszten, mert ezután szerinte a Fehér Háznak dolgozott. Tizenkilenc évesen, az egyik ellenséges országból érkezve. Ami biztos: ezt látva nagyon-nagyon megbízhatónak tartották.