Pesti Srácok

Ha Törökország bevezeti a halálbüntetést, nem lehet az EU tagja

Ha Törökország bevezeti a halálbüntetést, nem lehet az EU tagja

A Törökországgal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások végét jelentené, ha Törökországban visszaállítanák a halálbüntetést - jelentette ki a német kormány szóvivője hétfőn Berlinben.

Steffen Seibert tájékoztatóján kiemelte, hogy az EU értékközösség, amelynek álláspontja világos: kategorikusan elvetjük a halálbüntetést. Nem lehet EU-tag olyan ország, amelynek jogrendjében szerepel a halálbüntetés, ezért a halálbüntetés visszaállítása véget vetne a török uniós csatlakozási folyamatnak - mondta a szóvivő.

Hangsúlyozta, hogy Németország elítéli a katonai államcsínyre tett kísérletet, de azt is határozottan képviseli, hogy a jogállamiság szabályai és az arányosság elve alapján kell eljárni a puccskísérlet utáni helyzetben.

Steffen Seibert elfogadhatatlannak nevezte a katonák elleni "önkényeskedést és bosszút", amely a kísérlet bukásai utáni órákat jellemezte, és úgy vélte, súlyos kérdéseket vet fel, hogy már a következő napon eltávolítottak állásukból 2500 bírót. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a menekültválság közös kezeléséről szóló EU-Törökország megállapodást "külön kell kezelni".

Azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás rendelkezik az uniós vízummentesség megadásának felgyorsításáról, Steffen Seibert leszögezte, hogy a török állampolgárok vízummentessége csak akkor lehetséges, ha a török fél teljesítette valamennyi feltételt. Ez még nem történt meg, ezért folytatni kell a tárgyalásokat - mondta.

A szóvivő a többi között azt is elmondta, hogy Angela Merkel kancellár ugyan rendszeresen tárgyal Recep Tayyip Erdogan török államfővel, de a puccskísérlet óta nem beszéltek.

Forrás: MTI

Vezető képen: Steffen Seibert

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!