Pesti Srácok

Jövő héten kezdődik Tarsoly Csabáék pere

Jövő héten kezdődik Tarsoly Csabáék pere

Jövő hét kedden, július 12-én kezdi tárgyalni a Quaestor-ügyet a Fővárosi Törvényszék Idzigné Novák Csilla vezette bírói tanácsa - értesült a PestiSrácok.hu. A bíróság ezen kívül még július 13-án és 14-én is tárgyalási napot tart. Úgy tudjuk, az ítélkezési szünet előtt már csak a terjedelmes vádiratot fogja ismertetni az ügyész, így okirati bizonyítékok ismertetésére, a vádlottak és tanúk meghallgatására feltételezhetően csak ősszel fog sor kerülni.

A Quaestor-ügyben a Fővárosi Főügyészség még február elején nyújtotta be a vádiratot. Tarsoly Csabát és tíz társát jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolják. Ibolya Tibor az ügy kapcsán tartott sajtótájékoztatón megemlítette, hogy az elsőrendű vádlott Tarsoly Csabával szemben a vádirat 753 rendbeli bűncselekményt tartalmaz, a büntetési tétel 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés lehet. A vádirat szerint a bűnszervezet Tarsoly Csaba irányítása alatt működött, hozzá csatlakozott a Quaestor-csoport vezető testületének még három tagja, őket könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették. Feladatuk egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketinges kampány menedzselése volt – mondta a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor leszögezte azt is, hogy a bűncselekményt a tőkepiaci törvény 2005-ös lazítása tette lehetővé, ráadásul a PSZÁF 2009-es vizsgálata során feltárták, hogy Tarsoly Csabáék valótlan adatokat adtak le a felügyeletnek, de ezek után megúszták 3 milliós bírsággal, amit ráadásul az ügyfeleik elől el is titkoltak. A főügyész szerint a PSZÁF-nak ekkor fel kellett volna jelentenie a Quaestort, mivel csaltak az adatokkal, de ez, ki tudja, miért, nem történt meg, és emiatt pedig felmerült a hivatali bűnpártolás gyanúja, ami azonban már elévült – tette hozzá a főügyész. Ibolya Tibor a PestiSrácok.hu-nak arra a kérdésére, hogy ezzel kapcsolatban a vesztegetés gyanúja is felmerülhetett-e, akkor azt mondta, csak feltételezései lehetnek, majd hozzátette, „abba már bele sem mer gondolni, hogyan született meg a 2005-ös tőkepiaci törvény”.

PestiSracok facebook image

A Fővárosi Törvényszék azonban április elsején közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy az előkészítő ülésen megállapították, a Quaestor- vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, illetve hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak. Az ügyészség végül május 27-én közölte, hogy a törvényszék április elsejei végzésében foglalt hiánypótlási felhívásnak a Fővárosi Főügyészség “a jogszabályi előírások és technikai lehetőségek keretein belül eleget tett”, így a tárgyalás kitűzésének akadálya elhárult.

Forrás: PestiSrácok.hu, fotó: Index.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.